Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898
2.1 1898. január 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 30
20 1898 január 12-iki közgyűlés. 30. szám. en bloc megszavazásaival nem felelnek meg az administratió követelményeinek, úgy az ebben nyilvánul legjobban. Annak idején 78 nyomtatott oldalra terjedő brosürben rámutatott arra. hogy sok aggály fér a Wein-féle javaslathoz: de a közgyűlés felszólalását »Eláll«-al fogadta. a főpolgármester úr kijelentette, hogy javaslatát nem kivánják tárgyalni s ő a határozatot megfelebbezte a belügyminister úrhoz. A belügyminister úr arra azután elrendelte ennek a tárgyalását, de az ő memoranduma irattárba került. Ebben a memorandumban csak összehordta azt az anyagot, a mely másoknak is rendelkezésre állhatott. Időközben meghalt dr. Szabó József, a ki megadta véleményét, hogy ha a szivattyúzás erősen történik, az iszap bedugaszolja a kút nyilasait. A közmunkák tanácsa a maga részéről szintén kijelentette, hogy a javaslat nem kielégítő, a vizmenynyiség tekintetében alig tartalmaz adatokat. Utal dr. Fodor, Thán, Balló Mátyás, dr. Szily, Klimm Mihály, Lechner Lajos és Thunn-nek véleményeire. Mindezen vélemények mérlegelésével szóló annak idején ama véleményének adott kifejezést, hogy nem lehet teljes határozottsággal megmondani, hogy a Wein-féle javaslat czélszerü és helyes. Ez a javaslat különb'en kezdetben vízszintes kutakat projektált, de ettől később a tárgyalások folyamán eltértek és függélyes kutakat alkalmaztak, melyekbe nagyon természetesen alacsony vízállásnál nem hatolhat be kellő magasságig vízmennyiség. Azokkal a felvilágosításokkal, melyeket Heltai úr előadott, ezt a dolgot semmiképen nem látja megnyugtatva s ezen adatokat elegendőnek nem tartván, azt a kérdést intézi a polgármester úrhoz: Nem-e volna hajlandó az iránt intézkedni, hogy egy vegyes bizottság állittassék össze hazai és külföldi szakértőkből, mely megállapítja azt, vájjon ez a vizmü egyáltalában lesz-e abba az állapotba hozható, hogy a vizszolgáltatási igényeknek megfeleljen? Halmos János polgármester úr mindkét interpellatióra azonnal válaszolván, mindenekelőtt előadja, hogy ő semmiféle időben és senki előtt olyan kifejezéseket, mintha a vizmü csődöt mondott volna, egyáltalán nem használt. Mert midőn egyrészt teljes nyíltsággal és kötelességszerüleg fel akarja tárni a helyzetet, másrészt egyáltalában nem volt és nincs szándéka a közönséget izgatottságba hozni azzal, hogy így nyilatkozzék. Sőt éppen válaszával is megtalálni óhajtja azon módokat, melyek a nagyközönség megnyugtatását előmozdítják. Mindenekelőtt reflektálnia kell azon tifusz-betegedésekre, melyek a legutóbbi hónapokban előfordultak. A múlt 1897. évben e betegedések következőképen állottak: januárban volt 55 betegedés, februárban » 70 » márcziusban < 43 » áprilisban » 31 » májusban » 28 » júniusban » 25 » júliusban » 33 » augusztusban > 52 » szeptemberben » 45 » októberben » 55 » novemberben » 76 » deczemberben » 106 » A folyó évi január havában pedig a mai napig — 12-ig 48. Ha most ezen kimutatást vizsgáljuk, azt látjuk, hogy tavaly január—február hónapokban és november—deczemberben a mesterséges szűrök működésben állottak s ekkor a betegedések is emelkedtek, azonban a mes térséges szűrők vize nem előidézője a tífusz-betegségnek, csupán a betegedési esetek szaporodásának előmozdítója s ez nagy külömbség. Nem maga a viz szüli a tífusz eseteket, hanem a mennyiben valakiben meg van a hajlam ehhez a betegséghez, vagy más úton módon jut hozzá, a mesterséges szűrők vizének élvezete folytán a baj könnyebben fejlődik ki. Ezt az állítást támogatja azon körülmény is, hogy nemcsak