Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

2.1 1898. január 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 30

1 18 1898 január 12-iki közgyűlés. — 29—30. szám. Kifejezést ad a leirat annak is, hogy a telep a városra nézve különben sem képez tűzveszélyt, mert attól elég távol fekszik s vannak hozzá sokkal közelebb tűzveszélyesebb telepek, mint pl. a petróleumraktár. E leirat folytán a mérnöki hivatal felhivatott az összes indokok egybegyűjtésére, melyek az eltávolítást szükségessé teszik s időközben a IX. ker. elöljáróság egy általa megtartott vizsgálat eredményéből kifolyólag szintén azon javaslatot tette, hogy ezen telep minden körülmények között eltávolítandó. Időközben egy más kérdés is felmerült, t. i. Kőbányának a IX. kerület külső részével egy közvetlen út által való összeköttetése s erre a legalkalmasabb módnak az Apaffy utcza 14 Ölre való kiszélesítése és kellő meghossza bitása kínálkozott, a mi szintén szükségessé teszi a lőportár eltávolítását. Ez a dolog rövid története s a polgármester úr tegnapi ülésében a tanácsot is foglalkoztatta ez ügygyei, mely úgy határozott, hogy a legközelebbi közgyűlésnek részletes előterjesztést teend arra nézve, hogy a belügyminister úrnál tétessenek újabbi lépések a lőportárak a főváros területéről való eltávolítása érdekében. A választ úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul ve: Miről polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !30. Heltai Ferencz dr. biz. tag úr felszólalván, előadja, hogy midőn a káposztásmegyeri vizműtelep vizszolgáltatási képessége tekintetében kérdést intézni szándékozik a polgármester úrhoz, nem czélja, hogy a közvélemény izgatására szolgáltasson alapot, sőt ellenkezőleg a közönség megnyugtatását czélozza. A mint ő az adatokat ismeri, arra a nagy (

izgatottságra, melyet a mai napilapok közleményei idéztek elő s mely már a képviselőházban is ma interpellatió anyagát képezte, a tényleges állapotok nem szolgáltatnak okot. Nincsen olyan ténykörülmény, mely alapul szolgálhatna arra, hogy fertőzött vizről, még kevésbé, hogy fertőzött közigazgatásról szólni lehetne. Tény az, hogy a tiszti főorvos úr székfoglaló beszédében hivatkozott arra, hogy a hagymáz-betegedések esetei az utóbbi időben nagyobn számban fordultak elő, mint rendes körülmények között, de a tiszti főorvos ezen nyilatkozata nem szolgáltathat okot arra, mintha azzal azt akarta volna, mondani, hogy Budapesten hagymázjárvány van. Sajnos, nagyobb a megbetegedések száma, de járványról nem lehet és nem szabad beszélnünk. Azt hiszi maga a polgármester úr sem mondotta azokat a szavakat, melyeket a mai lapok szájába adnak, hogy t. i. mi a vizmű csődjével állunk szemben, mert ezt a ténykörülmények egyáltalában nem igazolják. Nincs oka a leplezgetésre s a kritikában is mindenben elmegy addig a határig, a meddig jogában áll. S ezúttal is teljes nyíltsággal fog nyilatkozni. Bár nincs szándéka a vizmű keletkezésének históriájával foglalkozni, lehetetlen, hogy a 80 as években előfordult azon akadályt fel ne említse, mely akkoriban a főváros és a közmunkák tanácsának eltérő nézetei folytán felmerült. A közmunkák tanácsa ugyanis azt az álláspontot foglalta el, hogy folyton fejlődő nagy városnak vízszükséglete és vízszolgáltatása egyedül a természetes szűrők rendszere mellett nem biztositható s a tényt számtalan adatokkal illustrálta. A t közgyűlés azonban más vélekedésben volt, azon álláspontra helyezkedvén, hogy a vízszolgáltatás a természetes szűrők rendszerével is kielégíthető. Midőn ezt a közmunkák tanácsa elismerni nem akarta, az időközben elhalt Salbach drezdai vizműigazgató véleménye feküdt előttünk, mely szerint a káposztásmegyeri kavicsrétegekből még a Duna 0 pontig való apadása esetén is 255.000 m

3 viz nyerhető. A végleges vizmű tekintetében — s itt meg kell jegyezni, hogy ezt a kérdést még egy európai nagy város sem oldotta meg Róma kivételével, se Paris, se Berlin, se Bécs és végleges vízműről egy fejlődő városban alig lehet szó — a törvényhatóság azt határozta, hogy a káposztásmegyeri vizmű ott építtessék, a hol ez tényleg meg is épült. A megépítés munkálata három szakaszban folyt és teljes egészében a vizmű az idén éli első évi korszakát; minden műnek a kezdet nehézségével kell küzdeni. A ki figyelemmel kiséri a hivatalos lapban levő kimutatásokat, az regtől