Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898
7. 1898. február 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 315 - 316 - 317
124 1898 február 23-iki közgyűlés. — 314—3t7. szám. kéri, a jelzett határozat jóváhagyása mellett ezennel elutasítja, mert a nevezett 1877. évi január hó 1-től 1878. évi május hó 31-ig állami szolgálatban lévén, a fővárosi szolgálatában tényleg megszakítás állott be, s igy a megszakítást megelőző szolgálata után a fennálló szabályok szerint ellátásra igényt nem tarthat. !315. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 3955/1897—1. számú előterjesztése, a magán bank- és váltóüzletek körében észlelt visszaélések tárgyában. Az előterjesztésben felhozottak folytán a közgyűlés a maga részéről is szükségesnek látja azt, hogy a magán bank- és váltóüzletek, továbbá a bizományi, ügynöki, pénzszerző-üzletek körében észlelhető gyakori visszaélések lehető megakadályozása czéljából megfelelő hatósági intézkedések tétessenek, illetőleg pedig ezen iparüzletek gyakorlása bizonyos feltételek kikötése által szabályoztassék. Minthogy azonban ezen üzletek olyneműek, melyekre nézve az ipartörvény alapján ez idő szerint semmi más különös feltétel ki nem köthető, mint a mi az 1884. évi XVII. t.-cz. 1—4. §-ai értelmében a szabad ipar és kereskedelmi üzletekre nézve általában előírva van és illetőleg miután a visszaélések megszüntetésére czélzó intézkedések csak az esetben vehetők foganatba, ha a magán bank- és váltó-, továbbá a bizományi, ügynöki és pénzszerzőüzletek az 1874: XVII. t.-cz. 10. §-a szerint, engedélyhez kötött iparüzleteknek minősíttetnek, elhatározza a közgyűlés, miszerint az iránt a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz felterjesztés intéztessék. !316. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 47.558/1897— II. számú előterjesztése, a magánzálogüzletekben szedhető kölcsöndíjak tárgyában érkezett kereskedelemügyi m. kir. ministeri leiratra. A székes főváros területén levő magánzálogüzletekben szedhető kölcsöndíjak leszállításának kérdése, a kereskedelemügyi m. kir. minister úrnak 1897. évi július hó 6-án kelt 31.183. számú leirata alapján újból tárgyalás alá vétetvén, az e tárgyban múlt 1897. évi február hó 24-én 293. sz. a. kelt közgyűlési határozatban foglalt azon javaslatnak, mely szerint a budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön részvénytársaság számára engedélyezett kedvezményhez képest a magánzálogüzletek számára is a kölcsöndíj minimuma a 2 frton aluli kölcsönöknél 20 krajczárban állapittassék meg, elejtése mellett, valamint az iparügyi bizottmánynak és tanácsnak ezúttal tett e részbeni előterjesztését is, hogy az egyéb ingóságokra adott 5 forinton aluli kölcsönök után, ha az elzálogosítás egy hónapra történik, a kölcsöndíj 24°/o-ban, ha két hónapra, 18°/o-ban, három hónapra és ezen felüli időre pedig 15°/o-ban állapittassék meg, a közgyűlés a magánzálogüzletekben szedhető kölcsön. díjak mérvét, az adott kölcsönösszeg nagyságára és az elzálogosítás időtartamára való megkülönböztetés nélkül egységesen, még pedig az értékpapírok után a kölcsönösszeg 8°/o-ában, arany- és ezüsttárgyak és ékszerek után 12°/o-ban, egyéb ingóságok után pedig 15°/o-ban állapítja meg, illetőleg pedig ezen elhatározását javaslatkép a nagyméltóságú kereskedelemügyi m, kir. minister úrhoz felterjeszteni határozza. !317. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 21.435/1897—1. számú előterjesztése, a magánzálogüzlet-tulajdonosok által elkövethető visszaélések megakadályozása tárgyában. A magánzálogüzletek körében tapasztalható több iránybani visszaélések megakadályozása czéljából egyfelől az iparügyi bizottmány és a tanács javaslatának, másfelől pedig a közgyűlés folyamán tett indítványnak elfogadása mellett elhatározza a közgyűlés, miszerint a kereskedelemügyi m. kir. minister úr felterjesztésben felkéressék annak rendeleti úton való kimondására, miszerint a zálogüzlettulajdonosok részéről az aranyés ékszer-elárusitási üzlet az engedélyhez kötött zálogkölcsönüzlettel egy és ugyanazon helyiségben gyakorolható ne legyen, továbbá, hogy a zálogüzlettulajdonosok a zálogtárgyak kiváltásakor a teljesített fizetésekről, akár kéretik ez a felek részéről, akár nem, a felek részére mindig bélyegtelen elismervények kiszolgáltatására köteleztessenek.
