Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

15. 1897. junius 8. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 779 - 780

296 1897 június 8-iki közgyűlés. — 779—780. szám. !779. Főpolgármester úr a benső fájdalom hangján a következő előterjesztést intézi a közgyűléshez. Igen tisztelt Közgyűlés ! Egy megrendítő gyászeset s ezzel kapcsolatos kegyelet érzelmei tették kötelességemmé a mai rendkivüli közgyűlés egybehivását. A székes fővárosnak nagy halottja van. És én egy felette szomorú elnöki kötelességet teljesítek, midőn áthatva a hazafiúi fájdalom legbensőbb érzetétől, vérző szívvel azon — különben tudvalevő — valóban megrendítő s fájdalmas gyászesetet hozom a t. közgyűlés tudomására, hogy Kamermayer Károly a székes fővárosnak csak nemrég nyugalmazott polgármestere és Budapest székes fővárosnak díszpolgára, köz- és törvényhatósági életünk egyik kiváló bajnoka és rokonszenves alakja, folyó június hó 5-én estéli 9 órakor Abbáziában meghalt. Nem egészen váratlanul következett be a boldogultnak halála, mert már hosszú idő óta igen súlyos s alig gyógyítható betegségben szenvedett. De azért nem kevésbbé fájdalmas ezen csapás nemcsak a boldogultnak tisztelt családjára nézve, hanem különösen a székes főváros közönségére nézve, a mely Kamermayer Károly-bdsi az egyesitett székes főváros első polgármesterét és a közigazgatásnak 23 éven át legbuzgalmasabb első tisztviselőjét, de egyszersmind nagy lelkesedéssel megválasztott díszpolgárát is gyászolja. E perczben, midőn a székes főváros nagy halottja a gyászravatalon fekszik, szent kötelességünk a fővároshoz méltólag hozzájárulni azon végtisztesség emeléséliez, melylyel a székes főváros kitűnő fiának és a főváros díszpolgárának tartozik. E kötelességérzet indított engemet arra, hogy midőn a megrendítő gyászeset bekövetkezett, a polgármester úrral egyetértőleg a t. törvényhatósági bizottságot ezen mai rendkivüli közgyűlésre összehívjam oly czélból, hogy a gyászesemény folytán és a tanácsnak erre vonatkozó speciális előterjesztése alapján azon módozatok iránt, melyek szerint a főváros a gyász-szertartásban részt venni óhajt, határozni méltóztassék. Én egyébiránt azt hiszem, hogy csak a főváros közönségének hazafias fájdalomérzetét tolmácsolom és a t. közgyűlés egyetértő nézetével találkozom, midőn részemről felkérem a tisztelt közgyűlést, miszerint Kamermayer Károly nyugalmazott polgármester és a székes főváros díszpolgárának halála alkalmából Budapest székes főváros mély fájdalmának s legbensőbb részvétének a mai közgyűlési jegyzőkönyvben kifejezést adni és a boldogult kitűnő hazafi és polgártársunknak emlékét megörökíteni méltóztassék. Most pedig nem kívánván praeoccupalni a tanácsi előterjesztésnek, felkérem a közgyűlést, méltóztassék megengedni, hogy a gyászeset alkalmából a t. tanácsnak további részletes javaslatait Ő Nagysága a polgármester úr előterjeszthesse. Ezután !780. Márkus József polgármester úr bemutatja a tanácsnak f. hó 7-én 19.683. eln. sz. a. a közgyűléshez intézett következő előterjesztését: Tekintetes Közgyűlés ! Kamermayer Károly, a székes főváros nyugalmazott polgármestere és díszpolgára e hó 5-én elköltözött az élők sorából. A legnagyobb fájdalom érzelmei töltenek el, midőn e szomorú alkalomból a tekintetes közgyűléshez előterjesztéssel járulunk; mélyen megindulva, lelkünkben a megilletődés érzetével, szivünkben fájó szomorúsággal állunk a végzet akarata előtt, mely elszólította sorainkból ama férfiút, a kiben évek hosszú során át nemcsak bölcs vezérünket, hanem benső ragaszkodással szerettük a szívben, lélekben, gondolkozásban egyaránt nemes embert. Elfog bennünket a mély fájdalom, midőn kidőlni látjuk az oszlopot, a melyen a székes főváros igazgatásának terhei, mint biztos alapon