Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

9. 1897. március 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 439 - 440

174 1897 márcziu s 24-iki közgyűlés. — 438—440. szám. egy hónapban legföljebb öt, egy évben legföljebb 30 lehet. Az idegen nyelvű színtársulatok fölléptetésére mindenkor külön engedély kérendő s illetőleg azok engedélyezése iránt a székes főváros tanácsához esetről­esetre írásbeli kérvény lesz benyújtandó, hogy ekként a tanácsnak módjában álljon minden esetben megítélni, váljon az előadások a szín­ház czéljaival és rendeltetésével megegyeztethetők-e vagy sem? 3. A mennyiben a színház az engedély megadása napjától számí­tott három év alatt, vagyis 1900. évi márczius hava 24-ig föl nem épülne és működését meg nem kezdené, ez esetben az engedély érvé­nyessége megszűnik. 4. Ha a színház elemi csapás folytán vagy más okból elpusztul s tulajdonosa azt legföljebb három év alatt újból föl nem épiti, az enge­dély érvényessége hasonlókép megszűnik. 5. Azonkívül megszűnik a szinháznyitá i engedély érvényessége akkor is, ha a színház tulajdona idegen állampolgárra száll át. 6. Aláveti magát az engedélyes részvénytársaság a jelenben fenn­álló és jövőben alkotandó színházi szabályzatok ö-szes követelményeinek. 7. A színház tulajdonosa köteles a főváros hatósága által bizton­sági, kényelmi, szépészeti vagy bármi más szempontból megszabott és a jövőben megszabandó feltételeknek mindenkor eleget tenni. 8. Köteles a szinház tulajdonosa a szegényalap javára az első két évben félévenkint egy-egy, a harmadik, negyedik és ötödik évben év­harmadonként egy-egy, az ötödik év befejezése ulán pedig minden évben negyedévenkint egy-egy jótékonyczélú előadást rendezni; ez elő­adások mindenkor vasárnap estve tartandók s a hatóságnak joga lesz a jövedelem tekintetében kellő ellenőrzést gyakorolni. 9. Tartozik engedélyes jóváhagyott alapszabályainak egy példányát a hatóságnak bemutatni; végül 10. ha a szinház tulajdonosa a fönti kikötéseknek és föltételeknek bármi tekintetben eleget nem tenne, jogában áll a székes főváros tör­vényhatóságának az engedélyt bármikor visszavonni. A szinháznyitás után fizetendő díjat, a bizottmány, valamint a tanács előterjesztésére engedélyes részvénytársaságnak is elengedi a közgyűlés. Erről a tanács a további intézkedések meglétele czéljából az iratok kiadásával értesíttetik. !439. Tárgyaltatott a tanács 10.581/1897— VII. sz. előterjesztése, néhai Rökk Szilárdnak a fővárosi elemi népiskolai tanítók számára tett alapítványa tárgyában. A néhai Rökk Szilárd által a fővárosi elemi népiskolai tanítók javára tett alapítvány érdekében néhai Rökk Pál hagyatéka tárgyalásá­nál felvett s a t. ügyészségnek a tanács által is pártolt előterjesztésével másolatban bemutatott, valamint a hagyaték tárgyalásánál eljárt Éder Elek miskolczi kir. közjegyző által eredetben beküldött jegyzőkönyvben foglalt egyezséghez a közgyűlés hozzájárul, s úgy az eredeti jegyző­könyvet, valamint annak közjegyzőileg hitelesített másolatát a jóváha­gyási záradékkal ellátja és aláírja és felsőbb jóváhagyás végett az összes iratok kapcsán a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrhoz fölterjeszti. !440. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 9003/1897— VII. számú előterjesztése, Horváth Sándor fővárosi volt igazgató-tanitó özvegyének és kiskorú gyermekeinek nyugdíjszabályszerü ellátása iránt A jogügyi bizottmány és a tanács előterjesztése alapján a köz­gyűlés özv. Horváth Sándornénak néhai Horváth Sándor volt elemi iskolai igazgató-tanitó özvegyének, a néhai férje által a fővárosnál eltöltött 23 évet, illetőleg a millenáris év kétszeres beszámításával 24 évet meghaladó szolgálati idő és legutóbb élvezett 1580 frt rendszeres évi fizetés alapul vételével évi 496 frt, azaz Négyszázkilenczvenhat forint özvegyi nyugdíjat, Mária Katalin és Margit Lujza nevű kiskorú gyerme­kei részére pedig azok 18 éves koráig egyenkint évi 79 frt, azaz Het­venkilencz forint neveltetési pótlékot szavaz meg. Miről a tanács további intézkedés végett tárgyiraton értesíttetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom