Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896

1. 1896. január 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 83

20_ 1896 jan. 8-án. 82—83. szám. árvízvédelmi, mint hajózási szempontból különösen hátrányosnak, sőt veszedelmesnek lett feltüntetve a háromnyilású hid épitése; s minthogy továbbá a székes fővárosnak e két szempontból való teljes biztosítása a tisztán helyi érdekeken felülemelkedő általános és országos jelentőséggel bir, annál is inkább, mert a székes főváros a legkiválóbb állami létesítményeknek is góczpontja, melyeknek minden irányú gondozására és megóvására első sorban a kormány van hivatva: a közgyűlés az egynyilású áthidalás mellett határozott állást foglal s ennek egyidejűleg a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz intézett felterjesztésében ad kifejezést. !83. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 53.274/1895—

III. számú előterjesztése, az eskütéri hid dunabalparti környéke szabályozásának költségei tárgyában. Az előterjesztett javaslatokban kifejezésre juttatott indokok és a kérdés minden irányú megvizsgálása után a közgyűlés teljesen osztja a tanács abbeli álláspontját, hogy az eskütéri líid feljáróinak és környékének rendezése tekintetében, a m. kir. ministerelnök úrnak 1895. évi július hó 30-án 2433/95. M. E. szám alatt kelt leiratában a székes főváros törvényhatósági bizottsága által 1895. évi április hó 9 én 399/95. kgy. szám alatt a megoldás alapjául elfogadott szabályozási tervhez a m. kir. kormány nevében leendő hozzájárulásának előfeltételei gyanánt felsorolt összes kikötéseknek elvállalására, melyek átlagos számítás mellett is nem csekélyebb, mint 2,178.197 forintnyi ujabb megterheltetéssel járnak, a székes főváros a már meghozott tetemes pénzáldozatok után magát nem kötelezheti. Annál kevésbbé teheti ezt a székes főváros, mert az ellenértékként felajánlott, a szabályozási terven A) és J5>vel jelölt területek legalább is 5

/6 részben jelenleg is közteret képező területekből és fővárosi épületek által elfoglalt területektől alakulnak, a mennyiben az A) alatti területnek legalább is kétharmada a jelenlegi városház-térből, egy csekély része pedig a kötő-utczából, fenmaradó része pedig a piaristák területéből vétetnék, mig a B) alatti tömb a régi városház és nagytemplom közötti térből, a régi városházból a nagy templom hátsó részéből és a nagytemplom-utcza egy részéből s igen csekély részben a piaristák telkéből alakulna meg. Ezen, a székes főváros közvagyonából megalkotandó telektömbök valóságos ellenérték gyanánt el nem fogadhatók. Tekintve mindazonáltal a szóban forgó hidnak kiváló fontosságát s szem előtt tartva a főváros legrégibb alkotó részének, a belvárosnak a hid létesitésével szükségképen együttjáró fejlődését, a közlekedés és közforgalom s az ezekkel kapcsolatos érdekek föllendülését, a pénzügyi és gazdasági bizottmány s a tanács egybehangzó javaslatának elfogadása mellett, a közgyűlés készségét jelenti ki arra nézve, hogy a belvárosi plébánia-templom körüli bódék eltávolításából eredő bérveszteség tőkési tésének megfelelő mintegy 50.000 írttal, a csatornázási, viz- és légszeszvezeték fektetési munkákra, továbbá parkírozás és fásításra hozzávetőleg fölvett 56,000 írttal, végül a mérnöki hivatal jelentése szerint a szabályozás végrehajtása után előálló közterületek rendezésére számításba vett mintegy 225.000 írttal, — összesen tehát a felsorolt czímeken körülbelül 331.000 frttal a már eddigelé megszavazott kétmillió forinton felül a szabályozás tényleges keresztülviteléhez ujabban is hozzájárul s elhatározásáról a nagyméltóságú m. kir. ministerelnök urat felterjesztés útján értesiti. Ráth Károly, s. k. főpolgármester, elnök. , Márkus József, s. k. alpolgármester. Schiller György, s. k. Baek Fülöp, s. k. Freyberger Paí, s. k. Görög István, s. k. Szaszy Diszlo, s. k. Hubert Károly, s. k. Faller Ferenez, s. k. főjegyző-helyettes.