Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896

27. 1896. december 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1654

1896 deczember 30-iki közgyűlés.'— 1653—1654. szám. 553 gőzös nem közlekedik, holott a többi csavargőzös-állomások közt a közlekedés nem szünetel; továbbá arról, hogy a megnevezett két állomás közt téli időben máskor is korábban szüntetik be a csavargőzösközlekedést, mint a többi állomásoknál? 2. Mit szándékozik tenni a t. polgármester úr a végett, hogy a székes főváros oly népes részei polgárainak jogos közlekedési igényei megóvassanak, és hogy e czélból a csavargőzös-vállalat akár a már fennálló szabályok vagy szerződések alapján, akár pedig — ha ezek kellő alapot nem nyújtanak, — új szabályok alkotása útján, a lakosság jogos érdekeinek szolgálatára a jelzett időben szorittassék >. 3. Mit szándékozik a t. polgármester úr tenni az iránt, hogy a jelenlegi omnibus-vállalat megszűnése esetében a fővárosi I. és II. kerület mostoha közlekedési viszonyai, a melyeken a most emiitett vállalat oly sokat javított, előbbi elhanyagolt állapotukba vissza ne sülyedjenek, hanem a világvárossá fejlődő magyar fővároshoz méltóan ismét kielégítést találjanak ? Márkus József polgármester úr az interpellatióra nyomban a következő választ adta: »Arról nincsen "közvetlen tudomásom, hogy a Fazekas-tér és az Árpád-utcza közt a propeller közlekedés megszűnt. Azonban kijelentem, habár a szabályok és a társasággal kötött szerződés alapján a fővárosnak e tekintetben intézkedési joga nincsen, hogy kötelességemnek fogom tartani, miután a felszólalás teljesen jogosult, hogy érintkezésbe lépjek a líállalattal, oly irányban, hogy ezt a propeller-járlatot azonnal nyissa meg és a mig jégzajlás nincsen, a jövőben is tartsa fenn. Hogyha a vállalat ezen megkeresésnek eleget nem tenne^ akkor meg fogom gondolni, hogy mily irányban lehetne intézkedést tenni, hogy a budai közönségnek igényei kielégíttessenek. A mi az interpellatió harmadik pontját illeti, hogy t. i. mi történik majd akkor, ha az omnibus-vállalat megszűnik, méltóztatik a napirenden levő előterjesztésünkből látni azt, hogy a tanács biztosítani kívánja első sorban a budai vonalak fentartását. A mennyiben ez az előterjesztés elfogadtatik, akkor márczius hó végéig Budán a közlekedés biztosítva lesz, és ezen három hónapon belül a tanács és a szakbizottmányok behatóan tanácskozni fognak oly irányban, hogy legelső sorban a budai vonalakon és ha lehetséges, a pesti vonalakon is az omnibusközlekedés biztosittassék. Interpelláló az adott választ köszönettel tudomásul veszi, mire a választ a közgyűlés is tudomásul vette. !1654. Terstyánszky Kálmán biz. tag úr felszólalván, előadja, hogy a millenniumi kiállítás alkalmával Magyarország társadalmának színejava és számos idegen látogatta a fővárost. S itt azt tapasztalhatták, hogy Magyarország ipara, kereskedelme, földmívelése és tanügye előrehaladt. Bátran mondhatjuk, hogy Magyarország polgárai szorgalmukkal elérték azt, hogy helyet foglalhatnak a külföldi mesterek sorában. Egyet azonban nem láttak megörökítve itt a fővárosban, a mely esemény pedig indító oka volt e nagyarányú felvirágzásnak; nem látták az 1848-iki szabadságharcz megörökítését. Ellenben az azután következett szomorú időknek megörökítését láthatták. 18S3-ban Gerlóczy alpolgármester úr indítványára a főváros elhatározta, hogy a szabadságharcz szobrát itt a fővárosban felállítja:. A bizottság megalakult, gyüjtőiveit szétküldte, az egész ország adakozott, tekintélyes pénzösszeg gyűlt egybe és azóta tizenhárom év múlt él, de a bizottság munkájának semmi látszata. Kérdem tehát amaz ezrek nevében, a kik a szoborra adakoztak, hogy mi történt a szoborbizottsággal ? mennyi pénz van már együtt >. és van-e kilátás arra, hogy ezen szobor rövid idő alatt fel legyen állítva.' GerlóczyKároly alpolgármester úr az interpellatióra azonnal válaszolván, kijelenti, hogy ugyancsak hasonló irányú interpellatió folytán más alkalommal már előadta az okokat és akadályokat, a melyek a kérdéses szobor felállítását most még gátolják.