Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895
4.2 1895. február 7. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 157 - 158 - 159 - 160
12 2. Köteles továbbá évente legalább 300 előadást rendezni ós pedig oly formán, hogy az idegen nyelven rendezendő előadások száma egy hónapban legfeljebb 10, egy évben pedig legfeljebb 50 (ötven) lehet. 3. A mennyiben a színház a jelen engedély alábbi keltétől számított 5 (öt) éven belül meg nem nyittatik, a színház nyitására adott ezen engedély hatályát veszíti. 4. Aláveti magát az engedélyes részvénytársaság a jelenleg fennálló és a jövőben alkotandó színházi szabályzatok összes követelményeinek. 5. Köteles végül a folyamodó részvénytársaság a megkívántató építési hatósági engedélyt külön kieszközölni. Egyalkalommal kimondja a közgyűlés, hogy a Náday Ferencz, dr. Silberstein Adolf és Fekete Józsefnek egy magyar Vigszinház nyitásai a még 1891. évi május hó 27-én 565. számú közgyűlési határozattal adott engedélyt ezennel hatályon kivül helyezi. Miről a tanács az illetők értesítése és további intézkedés végett az iratok kiadásával értesíttetik. !157. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 1945/1895— VII. számú előterjesztése, a budai ágostai ev. hitvallású egyházközség kérvényére, 800 frt rendkívüli segélynek az 1895. évre leendő megszavazása és folyósítása tárgyában. Tekintve, hogy azon körülmények, melyek a közgyűlést az 1890. évi 305. számú határozatával a folyamodó hitközség részére 800 frt rendkívüli segélynek megszavazására birták, ma is fennállanak ; ugyanazért a közgyűlés ezen kórelem folytán a budai ágost. hitv. evang. egyházközség részére 800 frt, azaz nyolczszáz forint rendkívüli segélyt a f. 1895. évre is megszavaz és annak fedezetéül a f. évi költségelőirányzat LVI/3. rovata alatt felvett 800 frtnyi összeget jelöli ki. Mely határozat felsőbb jóv;'i hagyás végett a nagyméltóságú m. kir. belügyminister iirhoz felterjesztetik. !158. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 31.080/1893— III. számú előterjesztése, a VIII. ker. Sándor-tér rendezése kérdésében. A közgyűlés a középitési bizottmány s a tanács egyetértő javaslata alapján dr. Szabó Alajos volt székes fővárosi bizottsági tagnak — a VIII. ker. Sándor-tér kibővítése ügyében tett indítványát — miután egyfelől a közel jövőben az ezen térhez közel eső Rákóczy-tór parkírozva lesz s miután másfelől a Sándor-térnek indítványozott módon való kibővítése mintegy 100.000 frtba kerül, mellőzi ós a jelenlegi, már megállapított szabályozás fentartását határozza el. Miről a tanács értesíttetik. !159. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 49.002/1894— III. számú előterjesztése, a VII. ker. alsórákosi rétek szabályozása tárgyában. A közgyűlés a középitési bizottmánynak 1895. évi január 25-ón 89., és a tanácsnak 1895. évi február 5-én 49.002/1894. sz. a. kelt egybehangzó határozatát elfogadva, az alsórákosi rótek-dülő — magyar királyi államvasutak déli vonalától Rákosfalváig terjedő részének a 40/XVII/10. t. t. számú térrajzon kitüntetett szabályozás módosításához hozzájárul azon változtatással, hogy a most hivatkozott térrajzon tervezett közterek tompításokkal létesítendők. Ezzel kapcsolatosan a közmunkák tanácsának átirata értelmében hozzájárul a Rákospataknak 24 ölre, a kerepesi-út a a vaspálya keresztezéséből kiinduló átló-útnak és a vezór-utczának 14 ölre való kiszélesítéséhez s erről a főv. közmunkák tanácsát átiratilag értesiti, ügyiratokat pedig a további szükséges intézkedések eszközlése czéljából a tanácsnak kiadja. !160. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 24.809/1894.— III. számú előterjesztése, az I. ker. felsőhegy-utczai 68. számú ház kisajátítása ügyében.
