Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

23.1 1895. szeptember 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 955

3 Sajgó kebellel, de megadással olvastam az oly meleg érzéstől áthatott sorokat; megadással, melyet az isteni gondviselés másíthatatlan • végzésébe való belenyugvás szent kötelessége reánk parancsol; megadással, mert fejet hajtva az Űr akarata előtt, az örök világosság országában való majdani viszontlátás tart fenn engemet mély bánatomban. Némi enyhitő írt találunk mélyen sújtott szivünkre annak vigasztaló tudatában, hogy sokan vannak és Budapest székes főváros tisztelt közönsége is azok közé tartozik, kik velünk gyászolják korán elhunyt fiamat, — hajlott korom egyik reményét; kik ezen gyászt oly meleg szavakban tolmácsolják. Fogadják kegyeletes érzetüknek ezen különösen megható megnyilatkozásáért legbensőbb hálás köszönetemnek őszinte kijelentését. Alcsuth, 1895 évi szeptember 17-én. József főhercxteg s. k. Mindezek után kérem a t. közgyűlést, méltóztassék ezen megrenditő gyászeset folytán a főváros közönségének fájdalom-érzelmeit s legbensőbb részvétét a mai közgyűlés jegyzőkönyvében megörökiteni, és a gyászeset alkalmából általam a helyettes polgármesterrel együttesen tett intézkedéseket helyeslőleg tudomásul venni. A közgyűlés főpolgármester úr inditványát egyhangúlag határozattá emelvén, László főherczeg Ő császári és királyi Fenségének gyászos elhunyta fölötti fájdalom-érzelmeit s legbensőbb részvétét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökiti és a gyászeset alkalmából főpolgármester úr által a helyettes polgármester úrral együttesen tett intézkedéseket helyeslőleg tudomásul veszi. !955. Olvastatik a főpolgármester úrnak folyó évi augusztus hó 30-án 934. sz. a. közgyűléshez intézett következő bejelentése: Tekintetes Közgyűlés! A tanács tagjainak egy része ez idő szerint részben törvényes szabadságolás, részben betegség következtében távol lévén, a tanács néhány tagja pedig a szervezési szabályok szerint igényelhető és fontos ok nélkül meg nem tagadható szabadságidejét csak később, más tanácstagok visszatérte után óhajtván igénybe venni: a jelzett okokból november hó előtt alig van kilátás arra, hogy a tanács szolgálatképes tagjai valamennyien együtt legyenek. De ha ez be is fog következni, a tanács egyik tagja dr. Nagy Lajos tanácsnok súlyos betegsége miatt még ez időben is alig lesz azon helyzetben, hogy hivatalát ismét elfoglalhassa. Minthogy pedig azon teendők, melyeket a törvény és szabályrendelet kizárólag a tanács tagjaira ruház, az összes tanácstagok jelenléte esetén is csak nehezen végezhetők: ennélfogva a közigazgatás rendes menetének minden körülmények közötti biztosítása érdekében, s helyettes polgármester úrnak e részben hozzám tett előterjesztése alapján Kullmann Lajos főjegyző urat az 1872. évi XXXVI. t.-cz. 109. §-ában gyökerező jogomnál fogva folyó évi augusztus hó 31-tól kezdődő hatálylyal ideiglenesen további intézkedésig tanácsnoki állásra helyettesittettem és felhívtam, hogy ezen állását, helyettes polgármester úr rendelkezéséhez képest, a mondott naptól kezdve foglalja el. Minthogy ezen helyettesítés folytán Kullmann Lajos főjegyző úr munkakörében lényegesebb változás nem állott be, a mennyiben ugyanis nevezett a közgyűlési jegyzőkönyv vezetése mellett már eddig is egy ügyosztály vezetésével volt megbízva, másrészt pedig azon teendőket, melyeket az 1876. évi VI. t.-cz. a főjegyzőre, mint a közigazgatási bizottság és ennek kebeléből alakult fegyelmi és egyéb választmányok rendes jegyzője számára kijelöl, ez ideig és az oldalam mellé kirendelt tanácsjegyző végezte, nézetem szerint nem forog fenn szüksége annak, hogy ezen alkalomból egyszersmind a főjegyzői állásra is helyettesítés történjék. A mennyiben azonban a közgyűlési jegyzői teendők további vitele tekintetében netán mégis külön megbízás szüksége forogna fenn: ez irányban annak idején a polgármester úrral egyetértőleg fogok intézkedni.