Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

3.1 1895. január 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 86

6 Annak előrebocsátása után, hogy jelen ügy érdemleges elintézésénél az 1872. évi XXXVI. t.-cz. 60. és 100. §-ainak határozmányai, valamint az ügyrend 3. és 18. §-aiban foglalt intézkedések megtartattak, nevezetesen ezen közgyűlés napja 8 nappal előbb kitűzetett, a napirend közzététele, valamint a meghívó kibocsátása körül a fennálló tör7Ónyes rendelkezések szigorúan betartattak és a tagoknak több mint egy negyedrésze jelen volt, a közgyűlés a főszámvevőnek a pénzügyi és gazdasági bizottmány és a tanács által pártolólag előterjesztett javaslatában foglalt indokokra való tekintettel az eddig érvényben volt épitésrendőri díjaknak felemelését a jelenvoltak egyhangú hozzájárulásával elhatározza. Az épitésrendőri díjak felemelésének mérve és módozatai, valamint azoknak beszedése és a jelen határozat életbelépésének idejére • nézve a közgyűlés a következőkép intézkedik: 1. Az építési engedélydíjat új vagy toldaléképitkezéseknél, vagy emelet ráépítésénél a beépített terület minden négyszögmétere után menetenkint (emeletsoronkint) számítva, .20 (húsz) krajczárj^aiy. 2. a használati (lakhatási) engedélyért fizetendő díjat négyszögméterenkint és menetenkint (emeletsoronkint) számítva, 3 (három) krajczárban állapítja meg. 3. Az alapdíjat, mely mint eljárási díj úgy az építési, mint a lakhatási engedélyért minimális díjként az esetben is megfizetendő, ha a négyszögterület szerint ekkora összeg nem járna, de mely, ha a négyszögterület utáni összeg nagyobb lenne, abba beleszámittatik és külön nem követelhető, 5 (őt) forintra emeli föl és 4. a nagyobbmérvű átalakításokért fizetendő engedélydíjat 10 (tíz) forintban, a kisebb átalakításokért pedig 3 (három) forintban állapítja meg. A beépített terület szerint fizetendő, valamint * a nagyobb és kisebb mérvű átalakítások után szedendő díjak helyesen törtónt kiszámításának, illetve megállapításának ellenőrzésére vonatkozó módozatok megállapításával és annak idején leendő életbeléptetésével a közgyűlés a tanácsot bízza meg. Kimondja a közgyűlés, hogy az építési engedély-díjak 50 (ötven) forintig terjedőleg az engedély iránti kérvény benyújtása alkalmával egyszerre, ezen összegen felül pedig a díjnak egyharmada azonnal és a hátralék két negyedévi részletben fizetendő be. A használati (lakhatási) engedély kiadása előtt azonban az építési engedélydíj egész összege befizetendő és ennek megtörténte a használati engedély iránti kérvényhez becsatolt pénztári nyugtákkal igazolandó. A lakhatási engedélydíj az engedély iránti kérvény benyújtásakor — tekintet nélkül az összeg mérvére — egyszerre befizetendő. Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy ezen határozat csak jogerőre emelkedése és szabályszerűen törtónt kihirdetése után lép életbe, a felemelt díjak tehát csakis az említett időponttól nyerhetnek alkalmazást. Végül arra való tekintettel, hogy az építési díjaknak felerésze a főv. közmunkák tanácsával 1896. évi deczember végéig terjedőleg létrejött egyezség szerint a székes főváros kisajátítási alapjába teendő át, kimondja a közgyűlés, hogy ezen egyezség említett határozmánya az építése díjaknak kizáróan a községi alap javára elhatározott ezen felemeléséből eredményezendő többlet-bevételre ki nem terjed és erről a közmunkák tanácsát tudomás, illetőleg hozzájárulás végett értesiti. A közmunkák tanácsának ehhez való hozzájárulása után jelen határozat felsőbb jóváhagyás czéljából a nmltg. m. kir. belfigyminister úrhoz felterjesztetni rendeltetik. !86. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 51.538/1894.—

VI. számú előterjesztése az Ernő- és tűzoltó-utczák sarkán fekvő telek bérletére vonatkozó szerződésnek meghosszabbítása tárgyában.