Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

8. 1895. április 3 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 375

14 És végül a jog és méltányosság elvebői is önként folyik ama követelésnek jogosult volta, miszerint a vasút megváltása esetében az építési tőkének csak azon részösszege képezze a megváltás tárgyát, a melynek a vasútba való befektetése tényleg igazoltatni fog s hogy a székes főváros közönsége terhére és rovására ne legyen elszámolható az olyan vállalati tőkeősszeg, a mely a vasút czéljaira soha felhasználva nem lévén, mint vasúti építési töke tényleg nem is létezett. Már pedig akkor, ha a vasúti építési tőkét a székes főváros közönsége a kereskedelemügyi m. kir. minister úr kívánságához képest átalány természetűnek ismerni el, és szerződésileg biztosított ama jogáról, hogy az építési tőkének elszámolását követelhesse, egyszerűen lemondana: mivel sem lenne biztosítva a tekintetben, hogy az átalány építési tökének megfelelő értékű vasúti vagyont fog beváltani s hogy ezen jogfeladás által saját vagyoni érdekei csorbát szenvedni nem fognak. A közgyűlés ennélfogva az előadottak alapján a területhasználati szerződés 7. §-ának kérdéses határozmányait az alapszabálytervezet 9. és 10. §§-aival szemben jogfentartásképen kifejezetten épségben fentartja s el nem térhet a hivatkozott közgyűlési határozat álláspontjától és az alapszabálytervezethez, miután a székes főváros jogait sértő és a területhasználati szerződéssel ellenkező rendelkezéseket tartalmaz, hozzájárulni nem fog s azoktól a jóváhagyást megtagadja. — A közülés ezen határozatát felterjeszti a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz oly kórelemmel, miszerint a területhasználati szerződés 7. §-ának épségbentartása körül kifejtett fenti álláspontját elfogadni és az 1250/94. sz. közgyűlési határozatot a leirat által kifogásolt részében is, és pedig a fent kifejtett indokoknál fogva oly módosítással jóváhagyni méltóztassék, hogy a székes főváros jogfentartó kijelentése most már nem a szerződésre, hanem magára az alapszabályokra vezetendő záradékban nyerjen kifejezést. !375. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 5976/1895—

II. számú előterjesztése, a villamos közúti vasútnak a kőbányai liget-tóri megállóhelyétől a kápolna-úton át a kápolna-térig tervezett meghosszabbítása ügyében. A közgyűlés a budapesti villamos városi vasut-részvónytársaság által a Rókus-kórház-kőbánya-ligettéri villamos vasútnak a kápolna-utczán át a kápolna-térig kettős vágánynyal tervezett meghosszabbítására vonatkozó terveket tárgyalván, a tanács és a meghallgatott szakbizottmányok javaslatai alapján a tervezett vasúti vonalnak létesítéséhez saját szempontjából hozzájárul és a vasútépítés czóljára szükséges közterületeket elvileg átengedi a következő feltótelek mellett: 1. Megengedi a közgyűlés, hogy a tervezett új vonalszakasz a villamos vasúti egységes szerződés 9. §-ában megállapított s a vasúti részvénytársaságot terhelő vonal-meghosszabbítások vagy kiágazások hosszának 15°/o-ába betudassék. 2. Megengedi továbbá a közgyűlés, hogy a meghosszabbított vasúti vonalon az engedélyezési időtartam első 10 (tíz) évében az áramvezetésre faoszlopok alkalmaztassanak, kivéve a jászberényi-úti keresztezést, a mely ponton szépészeti okoknál fogva az engedólyidő kezdetétől vasoszlopok alkalmazandók, magától értetődvén, miszerint az engedélyidő első tiz évének eltelte után az alkalmazott faoszlopok vasoszlopokkal a vállalat által és költségén kicserólendők lesznek. 3. A Rókus-kórház-kőbánya-ligettéri villamos vasútnak a kápolna-utczán át a kápolna-térig tervezett meghosszabitás által létesítendő új vasúti vonalon, vonalmeghosazabbitás daczára, a jelenlegi vonalra nézve érvényes viteldíjaknál magasabb viteldíjak nem szedhetők. 4. A kápolna-utcza, a tervezett vasúti vonalnak kettős vágánynyal való kiépithetése végett, a szabályozási terv értelmében 12 ölre kiszélesítendő; annak megállapítása azonban, vájjon a kápolna-utczá-