Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

19. 1894. július 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 844

7 káposztásmegyeri fővizcső arra vezetett, vizet onnan még sem lehe­tett ereszteni, mert az a főváros tulajdona. Nem tudja, hogy miért nem lehet az oltás czélj&ira onnan vizet szerezni? Mindezeknél fogva azon kérdést intézi a polgármester úrhoz: Vajjou nem tartja-e a polgármester ur kívánatosnak, hogy azt a kérdést, vájjon a fővárossal szomszédos területekre a fővárosi tűz­oltóság tűz alkalmával milyen erővel vonuljon ki, a tűzoltó-főparancs­nok a saját hatáskörében a maga felelősségére döntse el, továbbá kérdi a polgármester urat, hogy nem tartja-e szükségesnek arra nézve az illető szakértők véleményét kikérni, hogy mikép lehetne az újpesti tüzek esetén a főváros vízvezetékeinek főcsövéből vizet szolgáltatni ? Kamermayer Károly polgármester ur az interpellatiora azonnal a következőket válaszolja: Mindenekelőtt megjegyzi, hogy az újpesti tűz alkalmával ugy a polgármesteri hivatal, mint a tűzoltó-parancsnokság megtette köte­lességét. Ugyanis az első jelentós déli 12 óra 37 perczkor tétetett a tűzről és akkor egy tűzőrség rögtön kivonult; később 1 óra 44 percz­kor a polgármesteri hivatal {elkéretett, hogy ujabb segitsóget adjon. Ekkor a polgármesteri hivatal utasítására kivonult a második őrség is még 3 kocsival s a Széchenyi-gőzfecskendővel, kivonult az önkén­tes tűzoltóság és kivonultak a gyári tűzoltók is. Ha hiba egyáltalán történt, az az volt, hogy az illető gyári tűzoltóság a tüzet idejében nem vette észre s nem fojtotta el azonnal. A másik hiba volt, hogy a nagy szél miatt az oltásnál hiányzott a kellő egyöntetűség és a viz. Megjegyzendőnek tartja egyébiránt, hogy minden községnek első sorban magának kötelessége vizről gondoskodni, de ha ez nem történt meg, az nem zárja ki, hogy a főváros saját érdekeinek veszélyezte tése nélkül a szomszéd községeknek a segélyt megadja. Igaz, hogy a fennálló szabályok értelmében a polgármester engedélye nélkül a tűz­oltóság egy őrségnél többet nem bocsáthat a főváros területén kivüli helyre, de hogy e rendelkezésen mennyiben történhetik változtatás, arra nézve előbb meghallgatandó a tűzoltó főparancsnok ós az illető bizott­mány is, hogy a főváros érdekeit neme veszélyeztetné valamely vál­tozás. A beadott vélemények eredményét majd a közgyűléssel tudatni fogja. Arra nézve is ki kell kérni a véleményét a tűzoltóságnak és az illető bizottmánynak, hogy az újpesti tüzek alkalmával a főváros vize oltásra felhasználható-e, mert első sorban Újpestnek kellene gon­doskodni arról, hogy legyen elegendő vize, de ha van mód, hogy mi segítsünk ezen is, az kellő megfontolást igényel. Téuy, hogy első sorban a főváros tűzbiztonságáról kell gondoskodni a viz tekintetében is. S miután megígéri, hogy ezen kérdéseket a tanács tanulmányozni fogja, kéri a közgyűlést, hogy ezen választ tudomásul veani szíves­kedjék. Felszólaló Máttyus Arisztid bizottsági tag ur, valamint a köz­gyűlés polgármester urnák válaszát tudomásul veszi. Miről Kamermayer Károly polgármester ur jegyzőkönyvi kivo­naton értesítendő. !844. Máttyus Arisztid bizottsági tag ur ismét felszólalván, indít­ványozza, hogy a nyár tartama alatt szeptemberig csak még egy rendes közgyűlés tartassék, azon fentartással, hogy főpolgármester ur a mutatkozó szükséghez képest törvényes jogánál fogva időközben rendkívüli közgyűlést hivjon össze. A közgyűlés, tekintettel azon körülményre, hogy a melegebb évszak beálltával a törvényhatósági bizottság tagjainak nagy része a székes fővárosból eltávozik, elhatározza, hogy a nyár tartama alatt szeptemberig csak még egy és pedig f. évi július hó 18-án rendes közgyűlés tartassék, illetve hogy az eddigi gyakorlathoz képest a rendes közgyűlések tartása f. évi július hó 18-tól szeptember hó elejéig felfüggesztessék, magától értetődvén, hogy e határozat által főpolgár­mester urnák vagy helyettesének a rendkívüli közgyűlések egybe­hívására vonatkozó 3 törvényben gyökerező joga nem érintetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom