Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894
12. 1894. május 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 589
12 adó fizettessék és a közvetett megadóztatás következő módozatai mellett szedessék be, úgymint: 1. A vaspályán, vagy a dunagőzhajózási társaság teherhajóin szállított téglaszállitmányok adója az illető vállalatnak közegei által a szállítólevél alapján vettetik ki és szedetik be. 2. A magánhajókon szállított téglaszállitmányok a hajó kikötésekor a vásárigazgatóságnál azonnal bejelentendők, melynek adatai alapján a székes főv. számvevőség által a czímzett terhére fizetési meghagyás lesz kiállítandó és a kirakodás csak az adónak a főv. közp. pénztárnál történt befizetése ós illetve a befizetés igazolása után engedtetik meg. 3. A szekéren beltelekre hozott tégla a vámvonali m. kir. fogyasztási adóhivatalok által adóztatik meg a székes főváros számára. 4. A szekéren a kültelekre szállított tégla adója az illető építkezés felügyeletével megbízott mérnöki hivatali közeg, az illető építész, vagy építőmester és az építtető közbenjöttóvel szerkesztendő írásbeli értesítés alapján, az építtető terhére, a székes főváros számvevőség által kiállítandó fizetési meghagyás alapján, a székes fővárosi közp. pénztárnál lesz időszakonként, legkésőbb a lakhatási engedély kiszolgáltatása előtt befizetendő. Tartozik tehát az érdekelt épitőfól az építés helyszínére közvetlenül bármely téglagyárból szekéren szállított téglát, a vonatkozó számlák vagy fuvarlevelek alapján, a felügyelő mérnöki hivatali közegnek tudomására hozni, a ki a bemutatott adatok helyességéről a helyszínén köteles meggyőződóst szerezni. 5. A vaspályán, vagy a dunagőzhajózási társaság teherhajóin, avagy a magánhajókon akár a székes főváros bel-, akár a kültelkére szállított tégla utáni adó beszedésénél az I. ós 2. pontok alatt előirt eljárás követendő. 6. A téglagyárból akár a székes főváros bel-, akár a kültelkén levő épitőhelyre közvetlenül szekéren szállítandó tégla után az adó a 4. pont alatt előirt módon lesz beszedendő. Ezekre való tekintettel a közgyűlés a vasúti és gőzhajózási vállalatoknak 2Y2 0 / 0-08 beszedési jutalékot engedélyez ós átmeneti intézkedésként kimondja, hogy az 1894. évi június 30-án az egyes építkezések helyszínén található téglakószletek, az érdekelt építtetők terhére kiállítandó fizetési meghagyások kibocsátása és az illetékes téglaadónak a közp. pénztárba leendő befizettetése végett, az ópitósz vagy építőmester ós az építtető közbenjöttóvel a székes fővárosi mérnöki hivatal közegei által lesznek a székes fővárosi számvevőségnek bejelentendök. Visszaélések esetén az illetékes adóösszegen felül az eltitkolt tóglamennyiség adóértékének kétszerese lesz mint pénzbüntetés a közp. pénztárba rögtön befizetendő. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e czélból a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz fölterjesztetni rendeltetik. !589. Tárgyaltatott a bizottmány ós tanács 17.266/1894— VI. számú előterjesztése, a szabadságszobor alaptőkéjének a székes főváros 25 milliós kölcsőnének A 1 /2°/o-os kötvényeibe leendő fektetése iránt. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány ós a tanácsnak indokolt előterjesztéséhez képest ezennel elhatározza, hogy a szabadságharcz szoboralapnak az 1895. óv végén 187.862 frt 32 krral jelentkező tőke álladékából és ennek ugyanazon időben 7031 frt 29 krt kitevő, valamint az azóta felgyűlt kamataiból 180.000 frt azaz: Egyszáznyolczvanezer forintért, teljes 100 frt árfolyam ár mellett 25 milliós 4Y2°/0'OS fővárosi kőlcsönkötvónyek vásároltassanak, a fenmaradó összeg pedig az esetleg felmerülő kisebb kiadások, igy a vótelügylet keresztülvitele alkalmával előlegezendő időközi kamatösszeg fedezése czóljából továbbra is takarékpénztári bevételként kezeltessék. Ezen határozat felsőbb jóváhagyás czéljából a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz fölterjesztetni rendeltetik.