Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

1. 1893. január 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 30

5 Minthogy az interpelláló úr szives volt interpellatióját velem előzetesen közölni, azon helyzetben vagyok, hogy azonnal feleljek: az ügy röviden abból áll, a mint én tudom, hogy a leszámítoló banknak bizonyos határidő volt adva a bódék eltávolítására. Most nem tudom, hogy lejárt-e már az idő, de tudom, hogy a dolog a tanácsnál felmerült, és hogy a tanács, ha jól emlékszem, intézkedett is e tekintetben, hogy mikor az idő lejárt, a bódék eltávolíttassanak. Miután azonban az interpelláló úr azt kérdezi, hogy ezen ügyben intézkedni vagyok-e hajlandó, határozottan kijelenthetem, hogy a dolgot meg fogom vizsgáltatni, sőt a holnapi tanácsülésben felvetem a kérdést. A mennyiben nem törtónt intézkedés a tanács részéről, az most meg fog történni és a mennyiben a t. közgyűlésnek határozatára volna szükség, e részben a tanács által legközelebb előterjesztés fog tétetni. Kérem tehát a t. közgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Interpelláló bizottsági tag úr a választ köszönettel tudomásul veszi. A közgyűlés polgármester úr válaszát tudomásul veszi. Miről Kamermayer Károly kir. tanácsos polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton órtesitendő. !30. Dr. Csorba Ferencz bizottsági tag úr felszólalván, előadja, miszerint a főváros területén nagy idő óta a közlekedő omnibuszok száma úgyszólván hónapról-hónapra apad, ugy, hogy ez idő szerint a főváros egész területén, beleszámítva a vállalati kocsikat, a lipótmezei, a vöröskereszt-kocsikat ós a vidékre menő kocsikat, összesen 63 omnibus közlekedik. Ennek a főváros lakosságának zúgolódására okot szolgáltató mizériának oka nem abban áll, hogy a villamos vasút és a lóvasut foglalja el az omnibuszok terét, hanem oka rejlik azokban a tárgyalásokban, a melyeket az omnibusz-vállalatokkal most folytatnak s melyek nagyon is elhúzódnak. A mostani omnibusz-tulajdonosok belátva, hogy a mai helyzet nagyon is ideiglenes, nem is mutatuak valami nagy kedvet arra, hogy vállalatukat fentartsák; oka rejlik a mizériáknak abban is, hogy az omnibusz-tulajdonosok az üzem engedélyezéséhez kötött, bizonyos tekintetben vexatorius feltételeknek nem felelnek meg annyira, a mint azt megtennék, ha az állapotoknak végleges jellegük volna. Tisztelettel kérdem tehát a polgármester urat, vájjon hajlandó-e intézkedni az iránt, hogy ebben az ügyben végleges megállapodás történjék ? Elnöklő polgármester úr az interpellatióra a következőket válaszolja : Habár csak most értesültem az interpellatióról, ismerve a dolog állását, azonnal felelek. Tudom, hogy évek óta húzódik ez az ügy és lehetetlen volt a mizériáknak egyszersmindenkorra véget vetni. A tárgyalások most is folyamatban vannak. Alig kezdi a törvényhatóság a tárgyalást az egyik vállalkozóval, már jön a másik ós igy folyton ide-oda húzódik a kérdés. Ma az ügy ott áll, hogy az alkudozások az egyik vállalkozóval majdnem be vannak fejezve, csak némely pontra nézve vannak differencziák, melyek még nincsenek kiegyenlítve. Közben egy másik vállalkozó adott be ajánlatot, melyre nézve a tárgyalás szinte folyamatban van. Nemcsak a tőrvényhatóság, hanem a beiügyminister úr ő excellentiája is érdeklődik az ügy iránt. Közelebb voltam nála és ekkor magához kérte az iratokat, hogy azokat megtekintse. A maga részéről is óhajtja, hogy mielőbb elintéztessék a kérdés. Akármily ideiglenes intézkedést teszünk, ha nem kényszerithetjük az illető omnibusz-tulajdonosokat arra, a mit a főváros és a nagyközönség érdeke megkövetel, az ideiglenes intézkedések sikertelenek lesznek. A tanács is meg van győződve róla, hogy oly vállalkozóval kell egyezségre jutnia, a ki a szükséges eszközökkel rendelkezik. Érre az interpellatióra tehát annyit mondhatok, hogy a tanács épen most foglalkozik az ügygyei. Ha az iratok visszaérkeznek a beiügyminister úrtól, a t. közgyűlésnek előterjesztést fogok tenni.