Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

14.1 1893. június 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 686 - 687 - 688 - 689 - 690

6 ügyben még ülést sem tartott. Ez méltán fölkeltheti mindnyájunkban az aggályt, hogy a szabadságharcz-szobor aligha fog elkészülni a kiállítási időm Bn tehát tisztelettel vagyok bátor kérdezni igen tisztelt Gerlóczy alpolgármester urat, hogy miben van az orsz. szabadságharcz szobor felállításának ügye? — Van-e kilátás arra nézve, hogy ezen szobor az ezredéves ünnepre elkészül és végre hajlandó-e biztosítani a t. közgyűlést, hogy a maga részéről, ha kell, megkűzdve az ellentétes áramlatokkal is, a tőle megszokott erélylyel azon lesz, hogy ezen ügy minél erélyesebben előre vitessék, ha kell, a pém/gyüjtés ujabb felvételével is? Gerlóczy Károly I. alpolgármester ur az interpellatiora azonnal a következőket válaszolja: Tisztelt közgyűlés! Mindenekelőtt köszönetet mondok a fölszólaló úrnak, hogy alkalmat adott nekem interpellátiojával, hogy ezen ügy állásáról a lehető rövidséggel nyilatkozzam. Egészen úgy áll a dolog, mint a felszólaló ur emiitette. T. i. a mozgalom 1888-ban indult meg, és az volt az irányadó szempont, hogy a szobor a millenniumig elkészüljön. Ezen nagyfontosságú emlékmű érdekében akkor országszerte megindultak a gyűjtések azon czélzattal, hogy ilyen műnek méltónak kell lenni az eseményhez, a melyet meg akar örökíteni és azért körülbelül 1 millió forintra lett számítás téve. Nagy buzgalommal ós lelkesedéssel indult meg a mozgalom országszerte és mondhatom, hogy az akadémia palotájára rendezett gyűjtésen kivül Magyarországon még egyetlen egy közérdekű gyűjtés sem ért el olyan sikeres eredményt, mint ez a gyűjtés. A begyült összeg azonban távolról sem felelt meg azon reményeknek, a melyeket a gyűjtés eredményéről a bizottság megalakulásakor táplált. Hogy tehát az adakozásokat folyamatban tartsa, a bizottság javasolta ós a közgyűlés elhatározta, hogy a szabadságharcz-szoborra nyilvános pályázat írassék ki azon czélból, hogyha elfogadható terv találkoznék, az ujabb indokul szolgáljon arra nézve, hogy a közönség adakozását és érdeklődését ébren tartsa. A pályázat meg is történt, művészi szempontból igen szép eredménynyel. Azonban a kitűzött czélnak egyetlen terv sem felelt meg. Ellenben két körülmény constatálható volt, az, hogy hazánkban már léteznek erők, a melyek a legművészibb feladatnak is meg tudnak felelni; másodszor, hogy a meglevő eszközökkel a szobor föl nem állitható. Ujabb pénzgyüjtési actió határoztatott tehát el. De két körülmény a bizottság működését megakasztotta. Az egyik a hely kérdése volt, a másik a pénzgyűjtésé. A mi az elsőt illeti, a szakértők határozottan ellene voltak, hogy a pályázatban nem egy, hanem több hely jelöltessék ki s igazuk volt, mert épen a hely határozatlan voltánál fogva a tervek nem voltak elfogadhatók. Megállapodás történt tehát, hogy egyetlen hely jelöltessék ki. Leginkább az a nézet nyilvánult, hogy a szobrot az újonnan épülő országház előtti téren kell felállítani és a beérkezett tervek között, eltekintve a nagy költségtől, helyesnek bizonyult az, a mely a szobrot az országház elé conterapiálta. Az országház környékének szabályozási tervénél azonban, mely mai napig nincs véglegesen megállapítva, szabályozási akadályok merültek fel. Néhány hó előtt a minister elnök külön intézkedése vált szükségessé és ennek folytán az országházat épitő bizottság elnökének, Tisza Lajos grófnak elnöklete alatt vegyes bizottság állíttatott össze, a mely az országház környékének szabályozásával foglalkozott és amelynek feladata volt ebben az ügyben végleges javaslatokat előterjeszteni. A vegyes bizottság megbízatásában eljárt, megállapodott és talán ket-három nappal ezelőtt én is aláirtam a vegyes bizottság jegyzőkönyvét. Ezzel azonban a végleges térszabályozási kérdés nincsen