Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

8. 1893. április 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 390

5 ellenezték ezt, a minister nem adott helyet a kérelemnek, bár a tanács ezen keresztezés megengedését csak ideiglenesen kérte. 1890-ben a kereskedelmi minister az osztrák-magyar államvasutat arra utasította, hogy az összes vaspálya-átjáróknak kiküszöbölése tekintetében tárgyalásokat inditson meg. Ezen tárgyalások közé a csömöri-uti átjárónak kérdése is tartozott. Ezen tárgyalások elhúzódtak igen sokáig, és pedig azért, mert az illető szakközegek nem tudták magukat arra elhatározni, hogy aluljárókat vagy felüljárókat, vagy vegyes átjárókat létesitsenek-e ? Jelenleg a dolog, mint magamat informáltattam, ugy áll, hogy a m. kir. államvasutaknak illető szakközegei arra a megállapodásra jutottak, hogy ezen úgynevezett budapest-czeglédi vasút pályasineit a főváros egész hosszában felemelik olyan módon, hogy az összes közúti átjárók, aluljárók utján jussanak keresztül rajta. A mi azt a második kérdést illeti, hogy t. i. van-e kilátás arra, hogy lehetőleg 1896-ban a nemzeti kiállítás idejére,már ezen átjáró meglesz: erre vonatkozólag van szerencsém kijelenteni, hogy ezen átjáróknak ilyen módon való létesítése olyan factoroknak az elhatározásától függ, a melyekre mi közvetlenül befolyást nem gyakorolhatunk, de előterjesztéseinket megtehetjük. Hogyha mindezen átjárók összeségükben a pályasziu felemelésével kapcsolatosan íognak végrehajtatni, akkor igen kedvező körülményeknek kell találkozni, hogy a munka 1896-ra elkészüljön. A mi azt a harmadik kérdést illeti, hogy ugyanis, ha az nem bizonyos, hogy ezen munkálat 1896 ig keresztülvitetik, ezzel szemben mit szándékozik a polgármester és a tanács tenni: arra nézve kijelentem, hogy a tanácsnak most is az a nézete, a mi volt 1889-ben, hogy legalább ideiglenes jellegű sinkeresztezés engedtessék meg, á mely szedessék föl majd abban az esetben, ha károsnak bizonyulna a vasúti üzemre, egyszóval, a kereskedelmi minister ur kéressék föl, hogy addig is, mig a végleges átjárók létesíttethetnek, az ideiglenes sinrendezést tegye lehetővé. Ez a tanács álláspontja e kérdésben. Felszólaló Szabó M. Ferencz biz. tag ur ós a közgyűlés Kun Gyula tanácsnok urnák válaszát tudomásul veszi. Miről Kun Gyula tanácsnok ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !390. Dr. Heltai Ferencz, biz. tag ur felszólalván, a következőket adja elő: »Tisztelt közgyűlés! Az interpellatio jogát én oly jognak tekintem, melyet csak szükség esetén lehet ós szabad gyakorolnunk, azt hiszem, tanácskozásunk ugy is szűkre szabott idejét ezen jog érvényesítésével csak akkor szabad korlátoznunk, ha azt fontos köztekintetek igénylik. Ily fontos köztekintetéket látok fenforogni a vízvezeték ügyénél és remélem, hogy ezen felfogásommal a t. közgyűlés is egyetért. Az ideiglenes vizműtelepek ügyéről, mióta azok létesítését a t. közgyűlés a múlt év végén elhatározta, nem hallottunk hiteles alakban semmit. A hirek, a melyek e munkálatokról a tanácsülések és a belügyminister szemléje révéu a közönséghez kiszivárogtak, méltó aggodalmat keltettek a közönség körében, mely vízszolgáltatásunk állapota miatt ugy is el van keseredve. Nem szándékozom a vízszolgáltatás bajait részletezni, ismeri azokat a közgyűlés minden tagja és azt hiszem, hogy e teremben nincs véleményeltérés a fölött, hogy vízszolgáltatásunk állapota nemcsak szégyenletes, hanem egyenesen közveszélyes, mert azt az állapotot, midőn egyes utczákban és házakban heteken és hónapokon át vagy egyáltalán nincs, vagy csak a nap bizonyos óráiban van viz, másnak, mint közveszélyesnek mondani, még enyhe kifejezésekkel sem lehet. Idáig jutottunk már. t. közgyűlés, hogy csak egy adatot hozzak fel, a mi a mai »Fővárosi Közlöny«-ben olvasható, hogy a fővárosi rendőrségnek a népszínházi előadások betiltásával kell fenyegetőznie a vízhiány miatt.