Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

15.1 1892. június 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 679 - 680

i Miről Gerlóczy Károly h. polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !679. Scheich Károly bizottsági tag ur felszólalván, utal arra, miszerint mindenki kívánatosnak tartja, hogy mennél több külföldi látogassa meg Budapest fő- és szókvárost, minthogy pedig a magyar nyelv nem világnyelv és csupán a magyar nemzet beszéli, szükséges, hogy az üzleti czímek és feliratok a magyar nyelven kivül német nyelven is kitétessenek. Az utóbbi időben a fővárosban egy úgynevezett »Magyar egylet« alakult, mely czéljául tűzte ki a magyarosítást, a legnagyobb mértékben előmozdítani. Szóló 31 óv óta tagja a törvényhatósági bizottságnak és igy legjobban tudja, hogy a fővárosban mily óriási mértékben történt a magyarosodás. A magyar nyelv terjesztése igen czélszerűen történhetik az iskolák utján, de szóló nem tarthatja helyesnek, hogy a »Magyar egylet« a magyarosodást erőszakoskodással akarja terjeszteni. A »Magyar egylet« legújabban azt az eljárást követi, hogy a magyar feliratok mellett levő német czímtáblákra és feliratokra intő lapokat ragasztat. Szóló kérdezi, hogy mily jogon és kinek engedélye folytán követi a »Magyar egylet« ezt az eljárást, melylyel a magántulajdont képező czímtáblákat rongálják, s kéri a h. polgármester urat, hogy őt e tekintetben világosítsa fel és ezen eljárás megszüntetése iránt intézkedjék. Gerlóczy Károly h. polgármester ur az interpellatióra azonnal válaszolva előadja, hogy a »Magyar egylet« alapszabályait a belügyminister ur jóváhagyta és hogy ennélfogva a »Magyar egylet« a fővárosban törvényes alapon működő testület. Szólónak semmiféle tudomása sincs arról, l:ogy a »Magyar egylet« alapszabályaiban körülírt hatáskörét bármiben is túllépte volna és ennélfogva a »Magyar egylettel szemben semmiféle hatósági intézkedés megtételét sem látja szükségesnek. Helyettes polgármester urnak ezen válaszát a közgyűlés egyhangúlag tudomásul veszi. Miről Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !680. Radocza János bizottsági tag ur személyes kérdésben felszólalván, felemlíti, hogy a múlt közgyűlésre való megjelenésben akadályozva lévén, a napilapok és a »Fővárosi Közlöny« tudósításából azt vette ki, hogy dr. Rácz Károly felszólalásában többek közt azt mondotta, hogy a Radocza és társai által a közgyűlés határozata ellen beadott felebbezésében a törvényhatósági bizottság többségét sértegető kifejezések foglaltatnak. Szóló azon őszinte tiszteletnél fogva, melylyel a törvényhatósági bizottság minden egyes tagja iránt viseltetik, kéaytelen ez állítást rectifikálni, mert szóló, ki már 25 éve tagja a törvényhatósági bizottságnak, mindig a legnagyobb tisztelettel hajlott meg minden egyes bizottsági tag véleménye előtt és soha sem szóval, sem tettel nem gyanúsított, nem sértegetett senkit; a szóban levő felebbezósben sem tette azt. Szóló a szemétkihordási ügy megelőző tárgyalásánál felszólalt és kifejtette, hogy ő nem tartaná helyesnek. ha a közgyűlés előbbi határozatától eltérve, a szemétkihordast a köztisztasági szervezettel együtt akarná elrendezni és ezen okból ifj. Cséry Lajos ajánlatát, mint a legolcsóbbat ajánlotta elfogadásra. Szóló ifj. Cséry Lajost az ügy tárgyalása előtt nem is ismerte és sohasem beszélt vele. E felszólalás után körülbelül 7—8 nappal egy úr jött szóló irodájába és bemutatkozván, elmondotta, hogy többen, a kik a közgyűlés határozatát a főváros érdekével ellenkezőnek tartják, az ellen fölebbezni akarnak és minthogy szóló is ily véleményt nyilvánított, arra kérte, hogy az elébe tett fölebbezést szintén írja alá. Minthogy szóló bemmit sem ir alá elolvasás nélkül, a fölebbezést, melynek szerkesztésére és fogalmazására semmiféle befolyást sem gyakorolt, figyelmesen elolvasta és csak akkor irta alá, miután előzetesen mindazokat a passusokat sajátkezűleg kitörölte, melyek a tőrvényhatóság bármely tagjára nézve sértők lehettek volna. Ezeket tartotta szükségesnek saját igazolása végett elmondani. 2*