Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

10. 1892. május 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 478 - 479 - 480

7 Béla, dr. Aujeszky Aladár, dr. Kármán Sámuel egyetemes orvostudorok, Greisinger Márton állatorvos és Sipos Mór, Keresztélyné szül. Deutsch Paulina szülésznő okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva a tiszti főorvos urnak visszaadatnak, a tanács pedig felhivatik, hogy nevezett orvostudorokat, állatorvost és szülésznőt az adózók lajstromába vegye föl. Miről a tanács és a t. főorvos ur jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. !478. Olvastatik Pozsony város polgármesterének f. évi április hó 14-én 561. sz. a. kelt átirata, melylyel a pozsonyi I-ső takarókpénztár által 50 éves fennállása alkalmából kiadott »Pozsony város története« czímű műnek I. kötetét levéltárban való megőrzés végett ezen intézet nevében megküldi. A közgyűlés a művet köszönettel fogadja, azt a levéltárba helyezés végett a tanácsnak kiadja s Pozsonyváros polgármesteréhez a mű megküldéseért köszönőirat intézését rendeli el. !479. Wellisch Alfréd biz. tag ur felszólalván, utal arra, hogy alig van város, mely az utolsó 10—15 év alatt az építkezés terén oly hatalmas fejlődóst mutatott volna, mint Budapest. Fővárosunkban rövid idő alatt fényes boulevardok létesültek, az Andrássy-út befejezését a nagy-körút kiépitése követte, ugy, hogy a legnagyobb megelégedéssel tekinthetünk vissza a főváros építkezési fejlődésének utolsó decenniumára. Annál inkább sajnálatos, hogy az épitő közönség és az építészek még mindig nélkülözni kénytelenek az építési rendszabályokat, mert bár a közópitési bizottság, a tanács és a közgyűlés már régen letárgyalta az építési rendszabályokat, ezek még mindig nincsenek jóváhagyva és ennélfogva életbe sem léphettek. Az illetékes hatóságok ugyan építkezési ügyekben rendszerint e még nem érvényes szabályzat rendelkezését tartják szem előtt, de ezek alól számos esetben kivételt is tesznek. Szóló nem akarja felszólalását concrét esetek fölemlitése által személyes jellegűvé tenni, csak általánosságban hivatkozik például arra, hogy bár az építkezési rendszabály javaslata 69. §-a értelmében az erkélyeket a szomszéd lakás ablakától legalább 1*50 méternyi távolságban és legfölebb 1*30 méternyi kiugrással szabad csak építeni, egyesek oly erkélyek építésére is kaptak engedélyt, melyeknek távolsága és kiszögelése nem felel meg az említett §. rendelkezéseinek. Szóló nem ismer ugyan egy várost sem, melyben az architektonikus építésre súlyt fektetnek és a hol az erkélyekre nézve hasonló rendelkezés léteznék, de kívánatosnak tartja, hogy addig is, mig az építési rendszabályok a felsőbb jóváhagyást megnyerik, a hatóságok egyértelműen járjanak el minden építési engedély kiadásánál. Ennélfogva kérdezi a h. polgármester urat, hajlandó-e odahatni, hogy a régen várt építési rendszabályok végre mennél előbb jóváhagyassanak; kérdezi továbbá, hogy van-e tudomása arról, hogy az illetékes hatóságok több esetben eltértek a jóváhagyandó építési rendszabályok 69. §-ától és hogy hajlandó-e intézkedni az iránt, hogy ily eltérésekre vagy egy esetben sem, vagy pedig minden esetben egyaránt adassék meg az engedély? Főpolgármester ur bejelenti, hogy ezen interpellátióra h. polgármester ur a legközelebbi közgyűlésen fog válaszolni. Ezen interpellátió, a válasznak a legközelebbi közgyűlésen leendő megadása czéljából h. polgármester úrral közöltetik. Miről Gerlóczy Károly h. polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !480. Dr. Rácz Károly biz. tag ur felszólalván, fölemlíti, hogy a Duna jobbparti körűt szabályozása immár a befejezéshez közeledik, azonban a körúton még mindig ott van egy szenyfolt, melyet mennél előbb el kell onnan távolítani, a Christen-fóle téglavető gödröt érti ez alatt, melynek betöltése a közönség régi és általános óhaját képezi. A kórdós már számos fázison ment keresztül és jelenleg egy előnyös