Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

8.1 1892. április 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 349 - 350 - 351

4 !349. Olvastatik a közigazgatási bizottság erdészeti albizottságának f. évi február hó 6-án, 3. sz. alatt kelt jelentése, a főváros területén létező erdők 1891. évi állapotáról. Ezen jelentós tudomásul vétetvén, a tanácsnak kiadatik. Miről a tanács tárgyiraton értesítendő. !350. Olvastatik a fővárosi kerületi orvosok folyamodványa, melyben a főváros egyesítése alkalmával eredetileg megállapított fizetésük s lakbérátalányuk élvezetébe való visszahelyeztetésüket kérik. Ezen folyamodvány oly utasítással adatik ki a tanácsnak, miszerint arra vonatkozó javaslatát, az illetékes szakbizottságok meghallgatása után, terjeszsze a közgyűlés elé. !351. Dr. Preyer Hugó bizottsági tag ur felszólalván, elmondja, hogy az utczákon nagy falragaszok láthatók, melyekben a főváros közönsége felhivatik arra, hogy f. hó 13-án a be.lvárosi plébánia-templomban rendezendő hangversenyen mennél számosabban megjelenni szíveskedjék. A falragaszokon egy árjegyzék is van, mely szerint van 3 frtos és 2 frtos ülőhely és mely szerint az állóhelyekre is csak belépti-díj fizetése után lehet bejutni. A hirdetmény hozzáteszi, hogy a hangverseny a belvárosi plébánia-templom számára egy új orgona beszerzésének czéljából rendeztetik. Hogy ki rendezi ezt a hangversenyt, azt a hirdetmény nem mondja meg, hanem csak utal egy czégre, mely a fővárosban a hangversenyeket rendezni szokta és hol e hangversenyre a jegyek kaphatók. A katholikus egyházban a laikus elem csak imádkozik és fizet, az egyházi ügyek igazgatására nem folyhat be és ez így lesz, mig talán sikerülni fog a katholikus autonómiát megvalósítani. Szóló jól tudja, hogy a katholikus egyház dogmatikai és szervezeti kérdéseinek fejtegetése nem tartozik a közgyűlés elé és az esetet csak azért említi föl, mert nem tarthatja megengedhetőnek, hogy a világi elemnek fentartott egyetlen jog, a kegyúri jog, mely igaz, ismét csak anyagi áldozatokkal jár, csorbát szenvedjen. A főváros a kegyúri jogából eredő kötelezettségeit mindig híven teljesítette és épen a belvárosi plébánia-templom helyreállítására és belső díszítésére sok ezer irtot áldozott. A főváros kegyúri jogából folyik, hogy ily hangversenynek a templomban való rendezéséhez a közgyűlésnek jóváhagyása volna szükséges. A templomnak ily felhasználása azonban ellenkezik a társadalom bizonyos demokratikus elvével, mely kizárja azt, hogy a hívőknek nagy része előtt a templom épen a nagyhéten, ünnepi időben elzárassék, illetőleg, hogy a közönség csak belépti-díj fizetése után juthasson a templomba. Legalább a templom maradjon meg a szegényeknek, a gazdagok pedig menjenek a vigadóba hangversenyeket hallgatni. Különben is sértő a fővárosra, mint kegyúrra nézve a plébánia azon eljárása, hogy nem is kéri az új orgona költségeit, hanem e helyett a templomot hangversenyteremmé akarja átalakítani. Ezek után tisztelettel kérdezi a h. polgármester urat: van-e tudomása a szóló által jelzett hangverseny rendezéséről, helyesnek tartja-e azt és ha nem tartja helyesnek, lesz-e szives a maga hatáskörében, esetleg az egyházmegyei főhatóságnál teendő lépésekkel odahatni, hogy e hangverseny ne tartassák meg, legrosszabb esetben pedig kész-e az egyházmegyei főhatóság figyelmét felhívni arra a visszatetszésre, melyet a főváros közönsége által fentartott templomnak a közönség előtt ünnepi időben való elzárása előidéz? Gerlóczy Károly h. polgármester ur ezen kérdésekre azonnal válaszolván, kijelenti, hogy a hangverseny rendezéséről és arról, hogy kicsoda rendezi, hivatalos tudomása nincs, mivel ezt neki sem írásban, sem szóbelileg nem jelentették be. A mi az ő nézetét illeti, azon véleményen van, hogy a templomokat nem czélszerű a hivők elől belépti díjakkal elzárni, habár egyes kivételes esetekben jótékony, vagy hazafias czélokra a templomban önkéntes adományok gyűjtését megengedhetőnek tartja. Az interpellatio tárgyát képező esetről pontosan fogja magát informáltatni s mivel a kegyúri ügyekkel első sor-