Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891
20. 1891. október 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 943 - 944 - 945
/ a Mátyás-utcza a soroksári-utcza felől csak akkor fog megnyittatni, ha a Halzl örökösök a Lónyay-utczában 9.381. hr. sz. a. fekvő telkükből a Mátyás-utcza ezen folytatására eleső 22 6 /io D-ölet ingyen engedik át és az egy új homlokzat fejében a főváros által kisajátitott telekből a fél utcza területéhez még szükségelt 37 2 /io D-ölnek D-ölenként 50 forintra rugó kisajátítási kártalanítási árát a fővárosnak megtérítik. Kijelenti egyúttal a közgyűlés, hogy a soroksári utczai 9.369. és 9.371. hr. számú telkek is ily módon lesznek szabályozandók és felhatalmazza a tanácsot, hogy ez alapon a kisajátítási egyezségeket az érdekeltekkel megköthesse. !943. Tálgyaltatott a bizottmány és tanács 75.702/1891. IV. számú előterjesztése, az üllői-úti, valamint a »Három nyul«-laktanyában foganatosítandó átalakítások költségeinek fedezete tárgyában. A pénzügyi s gazdasági bizottmány, valamint a tanács javaslatának elfogadása mellett a közgyűlés a főváros helyőrségi létszámához még tartozó további egy gyalogsági szászlóaljnak ideiglenes elhelyezése czéljából az üllői-úti és három nyul-laktanyában szükséges átalakításokra a folyó évi 710. sz. kgy. határozattal már engedélyezett 10.000 forint, valamint az utóbb még szükségesnek kimutatott további 8.114 forint 73 kr., vagyis összesen 18.114 írt 73 kr., azaz tizennyolczezeregyszáz tizennégy frt és 73 krnyi költségösszegnek, a községi alapnál a LXI1. rovat alatt »Pótépitkezések és nagyobb helyreállítások< czímén leendő elszámolás mellett fedezeti alapul az 1888. évi XXXV. t.-czikk szerint az állami italmórési jövedék tiszta jövedelméből a fővárost megillető 40% részesedési jutalék fejében a fővárosnak a folyó évi előirányzat keretén kivül utalványozott s igy bevételi többletként jelentkező 480.000 írtból ez idő szerint még rendelkezésre álló 86.179 frtot jelöli ki. Mely határozat felsőbb jóváhagyás végett a nagyméltóságú m. kir. belügyminister úrhoz fölterjesztendő. !944. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 34.749/891. VIII. számú előterjesztése, az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló törvénynek s illetve ministeri rendeletnek az országos vásárok idejére eső vasárnapokon való alkalmazása ügyében teendő intézkedés iránt. A közgazdasági és közélelmezési bizottmánynak a tanács által is pártolt indokolt javaslata alapján elhatározza a közgyülés, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz indokolt felterjesztést intéz az iránt, hogy az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-czikk végrehajtása tárgyában 1891. évi július hó 1-én 37.892. szám alatt kibocsátott rendeletéhez egy pótrendeletet kibocsátani s ebben intézkedni méltóztassék, először : hogy Szt.-István napja tekintet nélkül arra, hogy az a fővárosban országos vásár idejére esik, a fővárosban, az ipari és kereskedelmi árúsitás tekintetében is — ide nem értve a 10 óráig gyakorolható élelmi vásárt — mindig feltétlen munkaszüneti nap legyen, másodszor: hogy az idézett végrehajtási rendelet II. rósz 20. pontjának intézkedése, mely szerint a törvényes munkaszüneti napra eső országos vásárokon az elárusitás ezen rendelettel korlátolva nincsen s ezen napon az országos vásár helyén létező kereskedői s ipari elárusitás is korlátlanul gyakorolható, ugy értelmezendő, hogy az »országos vásár helye« az illető város vagy község egész területe, melyen országos vásár idején az ipari és kereskedési elárúsitás korlátlanul gyakorolható. Miről a tanács az iratok visszaadásával értesíttetik. !945. Tárgyaltatott a tanács 28.116/891. VII. számú előterjesztése, az újonnan szervezett tanítói és tanítónői állomások ügyében érkezett belügyministeri leiratokra. A közgyűlés a m. kir. belügyminister urnak egy polgári iskolai igazgatói, 11 polg. iskolai tanítói, 7 polg. leányiskolái tornatanitónői, továbbá 4 elemi iskolai igazgató-tanítói, 45 osztály-tanítói s 69 segédtanítói állomás szervezése tárgyában hozott közgyűlési határozatokat 2*
