Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

2. 1891. január 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 92

6 és sikeresen védhetők; esetleges nyúlgátakra a ferenczvárosi védgát nyújt anyagot, a többi vonalokon van anyag. A többi anyag a városban levő nagy gyártelepek készleteiből könnyen beszerezhető. Ugy a vízfogyasztás, valamint a gyárvizek iránti intézkedések idejekorán meg fognak tétetni. Ebből méltóztatik látni, hogy intézkedések nemcsak arra nézve történtek, ha nagyobb vízállás következik be, hanem nagyobb veszély esetére is. Kétséget nem szenved, hogy a hatóság ezenkívül is tesz még intézkedéseket. A holnapi tanácsülés erre alkalmat fog nyújtani, figyelmeztetni fogom a tanácsot arra, hogy habár nem lehet mondani, hogy veszély fenyeget bennünket, hanem a nagy hótömegek miatt ennek bekövet­kezésére lehetőség forog fenn s kötelességünk minden intézkedést meg­tenni, a mi a főváros polgárainak személy és vagyonbiztonsága érde­kében szükséges. A tanács a holnapi ülésben meg fogja a szükséges intézkedéseket tenni, talán össze fogja hivni azt a bizottságot is, mely hivatva van az előleges intézkedések megtételére. . A mi a soroksári védgát megnyitását illeti, ezen kérdés már az 1876-iki árviz alkalmával is szellőztetett, sőt a közgyűlésen is meg­fordult és a kormány külföldi szakértők meghallgatását is szükséges­nek tartotta, ekkor kijelentették, hogy technikai szempontból nincs akadály a védgát megnyitása ellen. Azóta a helyzet tetemesen javult, mert a promontori Dunaág kikotrása nagy mérvben előmozdította a víz lefolyását és a szakértők állítása szerint, a jég elhúzódása is gyorsabban megy. Meg vagyok győződve, hogy a kormánynak a főváros jóléte épen ugy szivén fek­szik, mint a főváros törvényhatóságának és ha a maga részéről szük­ségesnek fogja találni, megfogja tenni az intézkedéseket. A tanács kötelessége az lesz, hogy folytonos figyelemmel kisérje az állapotokat, figyelemmel legyen arra, mikor következik be veszély, s ha szükséges, a közgyűlés elé előterjesztést tegyen. Ebből méltóz­tatik látni, hogy a tanács figyelmét nem kerülte el ezen ügy s azt hiszem, hogy valamint 1876-ban a polgárság közbejöttével nagy tevékenységet tudott kifejteni, ugy most is, ha veszély következnék be; a hatóság megfogja tenni kötelességét. Méltóztassanak e válaszomat tudomásul venni. Interpelláló bizottsági tag ur az adott válaszban megnyugszik. A közgyűlés polgármester ur válaszát tudomásul veszi. Miről Kamermayer Károly polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !92. Dr. Virava József bizottsági tag ur felszólalván előadja: Köztudomású dolog, hogy az administratio nehézségének és lassú­ságának egyik főoka az, hogy az egyes hivatalok a kerületekben szét­szórva, egymástól távol fekűsznek. A tanács ezen állapoton segítendő, előterjesztést tett a múlt közgyűlésen az új városházának kibővítése iránt, de az előterjesztést a közgyűlés nem fogadta el, hanem felhívta a tanácsot, hogy a végleges városháza érdekében sürgős felterjesztést intézzen a belügyministeriumhoz. Mikor ezen kérdés itt tárgyaltatott kötelességemnek tartottam felszólalni s azt indítványoztam, hogy a költséges zöldfa-utczai területek helyett, a szétszórt hivatalok egybe­fogadására építtessék egy épület a sóház-telken oly áron, melynek tőkeértékét a jelenleg fizetett évi házbérek amortisálni képesek. Igaz, hogy ez az arúcsarnok kérdésével ellentótben állana, de az is igaz, hogy az arúcsarnok részére ezen hely nem alkalmas, de alkalmas ezen telek egy városháza építésére, melyet 320.000 forint költségen 2 év alatt felépíthetünk a házi pénztár minden megterheltetése nél­kül. Mivel azonban ezzel az árúcsarnok kérdése áll szemben, kérdezem a polgármester urat: Meg vane végleg állapítva a tervezett árúcsarnok elhelyezésé­nek a helye ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom