Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

15. 1891. június 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 605 - 606 - 607

gaságra, a mely épen azon társadalmi osztályt sújtja legjobban, melyhez a tisztviselők is tartoznak s a mely fix illetményekhez lévén kötve, jövedelmeinek fokozásával magán nem segithet, minek folytán helyzete a legnyomasztóbbá vált: tekintettel továbbá arra, hogy a fővárosi alkalmazottak illetményei mintegy 20 év előtt állapíttatván meg, ezen hosszú idő óta általában nem javittattak s igy a mai viszonyoknak már egyáltalában meg nem felelnek, a mely körülmény különösen a lakbéreknek aránytalansága következtében azon tarthatatlan visszás állapotra vezetett, hogy a fővárosi alkalmazottak legnagyobb része a tényleges viszonyokhoz mérve nyilván elégtelen lakbérjárandóságát, amúgy is szűk fizetéséből kénytelen megpótolni s tekintve végül, hogy az imént jelzett kedvezőtlen viszonyok egyaránt nehezednek ugy a kisebb, mint a magasabb fizetésű fővárosi alkalmazottakra, mert az illetményeik közötti különbséget a társadalmi állásaik, igényeik és családi viszonyaik között kétségtelenül fenforgó különbség teljesen elenyészteti: elhatározza, hogy f. évi június hó 1-től számítva mindaddig, mig a küszöbön álló közigazgatási reform be nem következik és a fővárosi alkalmazottak illetményei újból nem szabályoztatnak, a fővárosnál alkalmazott összes rendszeres tisztviselői, hivatalnoki, tanügyi és szolgaszemélyzetet, anyagi helyzetének enyhítése czéljából, drágasági pótlékban, a díjnoki vagy havi és évi átalány mellett alkalmazott összes ideiglenes személyzetet pedig drágasági segélyben részesiti és pedig azon rendszeres alkalmazottakat: I. kiknek évi fizetése 1200 frton aluli fizetésüknek 14 (tizennégy) %-ában; II. kiknek fizetése 1200 frt vagy ezen felüli, de 2000 frtig nem terjed, évi fizetésük 12 (tizenkettő) 7«-ában; III. kiknek fizetése 2000 frt vagy ezen felül terjed, évi fizetésük 10 (tiz) Vo-ában. Az ideiglenes személyzet részére a közgyűlés évi 50.000 (ötvenezer) forint drágasági segélyt szavaz meg, a melynek az érdekeltek között való felosztását a tanácsra bizza. A drágasági pótlék kiszámítása s ugy ennek, mint a drágasági segély esedékessége tekintetében a következők határoztatnak: 1. Drágasági pótlékban és segélyben ez évre csak az 1891. évi június 1-én tényleg alkalmazott egyének részesitendők és pedig a rendszeres alkalmazottak, az általuk akkor élvezett rendszeres évi fizetés után, ideértve a korpótlékot és az állomással egybekötött fizetési pótlékot is. E szerint a f. évi drágasági pótlék és segély a f. évi június 1-től az év végéig történt előléptetésekre, vagy ez alatt esedékessé vált korpótlékokra, úgyszintén a jelzett időben újból alkalmazott akár rendszeres, akár ideiglenes személyzetre ki nem terjed; jövőre pedig mindig az illető év január lén fennálló állapot lesz irányadó, ugy, hogy az évközben felmerülő változások tekintetbe vétetni nem fognak. Hasonlókép a tiszteletdíjak, óradíjak, helyettesítési és személyes, vagy működési pótlékok, határozott czélra fennálló mellékjárulókok, napszámbérek, szóval a rendes fizetéshez nem sorolható összegek a drágasági pótlék kiszámításánál figyelmen kivül hagyandók. Azon egyének, a kik valamely intézetben élelmezéssel ellátvák, drágasági pótlékra szintén nem tarthatnak igényt, valamint nem kaphatnak drágasági segélyt azon ideiglenes alkalmazottak, a kik a jelen közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyásának leérkeztekor már nem állanak a főváros szolgálatában. 2. A drágasági pótlék a jelzett alapon az 1892-ik évtől kezdve, mindig január havában egész évre vonatkozólag számítandó ki s az illetőknek, tekintve, hogy a rendszeres alkalmazottak fizetésüket valamennyien előleges havi részletekben veszik fel, alkalmaztatásuk tar-