Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

1.2 1891. január 8. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 64 - 65 - 66

melyet a főváros legélénkebb forgalmú útvonalain évek hosszú során át útfentartási czélokra használt, szilárdságánál fogva igen jó minőségűnek és ily czélokra kiválóan alkalmatosnak mutatkozott, minthogy továbbá meggyőződött a közgyűlés az előterjesztésből arról is, hogy az id. Lónyay Albert bányatulajdonos által ajánlott köbméterenkinti 6 frt 70 kros szállítási ár a főváros által használt legjobb minőségű trachyt zúzott kőanyag szállítási árához viszonyítva magasnak nem tekinthető, és hogy a Lónyay-féle lőrinczi bazalt-kőbánya oly nagy mennyiségben tartalmaz ez idő szerint is útfentartási czélokra alkalmatos és egyenletes minőségű kőanyagot, hogy abból a fővárosnak ilynemű szükséglete még évek során át fedezhető, a közgyűlés mindezek alapján id. Lónyay Albert bányatulajdonos ajánlatát elfogadja és illetőleg elhatározza, hogy id. Lónyay Albert bányatulajdonossal a főváros számára óvenkint szükséges 6000—8000 köbméter zúzott bazalt - kőanyag szállítására nézve a fennebb kitett köbmóterenkinti 6 frt 70 kr. szóval hat forint hetven krajczárnyi egységár valamint az 1882. évi deczember hó 20-án és folytatólag 21-én tartott közgyűlésében 853. sz. a. hozott határozat egyéb rendelkezéseinek és az ezen alapon kötött szállítási szerződés határozmányainak fentartása mellett az 1891. évtől kezdve őt egymásután következő évre szerződés köttessék. Minthogy pedig ezen szerződéses viszony a jövő és következő évekre vonatkozó költségelőirányzatokat is érinti, ezen határozat felsőbb jóváhagyás végett a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz terjesztetik fel. !64. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 33.237/1890. III. számú előterjesztése, a telefonvezetékek után szedetni javasolt díjak tárgyában. A közgyűlés tudomásul veszi a tanács azon jelentését, hogy az 1887. évi szept. 14-én 717. sz. a. kelt közgyűlési határozat tárgytalanná vált, a mennyiben az időközben alkotott 1888. évi XXXI. törvényczikk 10. §-a értelmében az állami távbeszélők törvényhatósági vagy községi illetékekkel nem terhelhetők és ugyanazon tczikk 6. §-a értelmében a vezetékek létesítésének módozatai esetről-e?etre a fővárosi közmunkák tanácsa, a főváros közönsége és a fővárosi államrendőrség képviselőinek közbenjöttével és meghallgatásával állapittatnak meg, tehát a díjszedésre az igénybe vett közterületek után szabály már nem alkotható, miután a budapesti távbeszélő-hálózat államosittatott, a vezetékek elhelyezésére nézve pedig városrendezési, szabályozási, közlekedési és biztonsági szempontból szabályrendelet alkotása többé nem szükséges, mert ezen érdekeknek a főváros kiküldöttei esetről-esetre érvényt szerezhetnek, a döntés pedig ellentétes nézetek felmerülése esetén úgyis a nagym. m. kir. kereskedelemügyi minister urat illeti. !65. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 24.493/1890. III. számú előterjesztése, a II. ker. csalogány-utczai 41. számú ingatlan kisajátítása tárgyában. A közgyűlés tudomásul veszi a tanács azon jelentését, hogy az Ormay Istvánné tulajdonát képező 11. ker. csalogány-utczai 41. sz. ingatlan kisajátítása tekintetében a kisajátítási tervre nézve az egyezség létrejött, a kisajátítási kártalanítás összegére nézve az egyezség létre nem jött s ennek folytán a tanács a kisajátítási jog engedélyezése végett a nagym. m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz felterjesztést intézett, az engedély leérkeztével pedig az ügyet az 1881. XLI. t.-cz. 32. §-a értelmében a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása végett az illetékes birtokbirósághoz azonnal eljuttatja. Miről a nagym. m. kir. belügyminister urnák felterjesztésiig jelentés tétetik. !66. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 43.366/1890. IH. számú előterjesztése, a kötő-utcza és a Ferencz-József-rakpart, eskütér és a kötő-utcza közti részének szabályozása tárgvában.