Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

14. 1891. május 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 555 - 556

7 sére szükséges összeget azért nem vehet fel kölcsön pénzintézettől, bank vagy takarékpénztártól, mivel az ott nyerendő kölcsönre nézve kétszeres, avagy háromszoros biztositókot is kellene nyújtania; — tekin­tettel továbbá arra, hogy azon áldozatok, melyeket a főváros folya­modó egylet részére a szóban forgó czélra használatul kijelölt tel­kek átadása és segélyösszeg nyújtása által hozott, úgy az egyesületre, valamint a fővárosra nézve csakis az esetben lesznek hasznot hozók, hogy ha az egylet azon helyzetbe juttatik, hogy a jelenlegi intézete helyett mely ma már sem a modern igényeknek, sem a közegészség követelményeinek meg nem felel és a szükséges befogadási képességgel sem bir, az ezen kívánalmakat minden tekintetben kielégítő új köz­ponti intézetét, azon a telkeken, melyeket a fővárostól e czélra hasz­nálatul nyert, azonban a főváros nevén tehermentesen telekkönyvezve vannak — felépitheti és berendezheti. Tekintettel továbbá arra, hogy folyamodó egyesület által fenn­tartott intézet a fővárosban még mindig hiányzó és égető szükséget képező lelenczházat van hivatva pótolni, s igy áldásos irányban kifej­tett tevékenysége oly feladat megvalósítását munkálja, mely a főváros hatóságának kötelességei közé sorolható — és miután folyamodó egylet jelenlegi vagyoni állapota kellő biztosítékot és garantiát nyújt az általa kért kölcsön biztosítása és visszafizetésére: ugyanazért a pénzügyi és gazdasági bizottságnak a fővárosi tanács által pártolólag előterjesztett javaslatához képest az általa kért 50.000 frt azaz öt­venezer forint összegű kölcsön, a tiszti nyugdíjalapból 5°/o kamat mel­lett a következő feltételek alatt engedélyeztetik, — illetve megsza­vaztatik. 1. Hogy a kölcsönösszeg a főváros pesti részének 9360. és 9361. sz. tkvi betétében 9224. és 9225. hr. sz. a. IX. ker. Knezits-utczában fekvő ingatlanokra első helyen bekebeleztessék. 2. Hogy a kölcsön a főváros által az egyletnek gyermekmenhely­egylet czéljára használatul átadott telkeken a fővároshoz benyújtandó és ez által jóváhagyandó építkezési tervek szerint központi gyermek­menhely épület építésére fordítandó és az építés előrehaladásához képest lesz folyósítandó ; és pedig 7*-ad része a földszinti kőműves­munkák elkészültekor, V'-ad része a betetőzésekor és V»-ad része pedig az épület teljes elkészültekor. Megjegyeztetvón, hogy a kölcsönösszeg a jelzett részletekbeni kiadása akként fog történni, hogy a telekkönyvi bekebelezés igazolása után a pénz azonnal folyósittatik és az egylet javára takarékpénztárban kamatozván, ezen takarékpénztárban elhe­lyezett pénzből adja ki a főváros successive a fent emiitett kölcsön részleteket. Köteles lévén az egylet az 5°/« kamatokat a hitelező nyugdíjalapnak az egész kölcsön után a folyósítás napjától félévi utó­lagos részletekben megfizetni. 3. A kölcsön visszafizetésére nézve a folyósítás napjától számí­tandó öt évi határidő tűzetik ki; szabadságában áll azonban az egy­letnek egy negyedévi felmondás mellett korábban is visszafizetni az egész kölcsönt. 4. Hogy a kölcsön feltételével és annak telekkönyvi biztosításá­val, valamint annak idején telekkönyvi törlésével összekötött minden­nemű bélyeg- és illetékköltségeket, beleértve a kölcsön visszafizeté­séről szóló nyugtabélyeget is, nemkülönben a tőkekamat-adót is, szóval a kölcsönből eredő mindennemű költségeket — egyedül az egylet tartozik viselni. 5. Hogy a kölcsöntőke és kamatain kivül a netáni költségek biz­tosítására szolgáló 500 frt, azaz ötszáz forint költségáltalány is telek­könyvileg biztosítandó — végül 6. Hogy a kölcsön visszafizetésének biztosítása czéljából még kiköttetik, miszerint az esetben, ha a kölcsön sem a jelzálogokból, sem az egylet más vagyonából behajtható nem volna: akkor jogában áll a fővárosnak a kölcsönből épített gyermekmenhely-épületet tulaj­donába és birtokába venni, s azt akár szabadkézből vagy közigazga­a*

Next

/
Oldalképek
Tartalom