Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

9. 1891. április 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 403 - 404

13 Ezen előterjesztés alapján a közgyűlés a fővárosi közmunkák tanácsának folyó évi márczius hó 20-án kelt 996/1890. számú átiratában foglalt azon kikötésekhez, hogy a XVI. szelvénynél a Rákospatak hidján egyrészt a vágány az út tengelyéhez közelebb ne fekteti essék, mint jelenleg van, másrészt a kettős vágányok csúcsai a hid szélétől legalább 4 méterre legyenek, továbbá hogy az újpesti állomás előtt a XXVI. szelvénytől a terven M. betűvel jelzett pontig ugy a régi, mint az új vágány kelet felé, a mérnöki hivatal által bemutatott módositott terv szerint akképen helyeztessék el, hogy a második vágány és a hajógyár kerítés fala között a gyalog közlekedés számára 390 méternyi terület maradjon, hozzájárul és ugy ezen, valamint az ezen határozattal módositott múlt évi február hó 26-án kelt 180/90. kgy. számú közgyűlési határozatot az összes iratokkal és tervekkel együtt felsőbb jóváhagyás végett a nagyméltóságú m. kir. beltigyminister úrhoz felterjeszteni rendeli. !403. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 21.435/1890. II. »zámú előterjesztése, a budapesti közúti vaspályatársasag ó-budai meghoszszabbitott kitérői után megállapított használati díj tárgyában. Ezen előterjesztés folytán a közgyűlés az 1889. évi deczember hó 11-én tartott közgyűlésén 1.236/89. szám alatt hozott határozatnak azon részét, mely ugy a császár-fürdőtől a Lujza-malomig kiépített s 1881. évi szeptember havában forgalomba helyezett 915-60 folyóméternyi, mint a Lujza-malomtól az ó-budai határig kiépített s 1882. évi márczius hóban forgalomba helyezett 460 folyóméternyi második vágány, valamint az ó-budai Zsigmond és Lajos utczában kiépített és 1885. évi június hóban forgalomba helyezett 631-30 folyóméternyi kitérők után a használati díjat az emiitett második vágány és kitérők forgalomba helyezésétől számítva folyóméterenkint és évenkint 60, szóval hatvan krajczárban megállapítja, továbbá azon részét, mely a tanácsot arra utasítja, hogy az említett vonalak után fentiek szerint megállapított használati díjat a múltra nézve egyszerre, a jövőre pedig évenkint irassa elő és szedje be, ezennel hatályon kivül helyezi. Miről a tanács tárgy iratok kiadásával további intézkedés-tétel végett értesíttetik. !404. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 31.904/1891. IV. számú előterjesztése, a Budapesten elhelyezendő egy további gyalogsági zászlóalj részére szükséges férőhely biztosítása, s illetve a »Háromnyúllaktanyá«-nak e czélból egy második emelettel leendő kibővítése tárgyában. A tanács előterjesztésében hangsúlyozott azon ténykőrülménynyel szemben, hogy a legfőbb helyen jóváhagyott békeelhelyezés szerint a főváros helyőrségi létszámához még tartozó s ez óv szeptember havában a fővárosba tényleg áthelyezendő egy gyalogsági zászlóalj számára szükséges férő helyekről, a különben beálló és ugy a katonai szolgálat érdekeire hátrányos, mint a lakosságra alkalmatlan és terhes magánbeszállásolás kikerülése czóljából okvetlenül építkezés utján kell gondoskodni, valamint tekintettel arra, hogy a szükséges férőhelyek előállítása legegyszerűbben és leggyorsabban a Háromnyúllaktanyánál egy második emelet ráépítése utján érhető el, kijelenti a közgyűlés, miszerint hajlandó ugyan a megkívántató férőhelyeket a katonai igazgatásnak rendelkezésre bocsátani, illetőleg pedig az e czólra szükséges építkezést foganatosíttatni, minhogy azonban a mérnöki hivatal ezen ügyre vonatkozó jelentésében egyéb észrevételek mellett abbeli aggályának is kifejezést adott, hogy tekintettel a háromnyul laktanyai épületnek ódon voltára, egy második emeletnek ráépítése esetén, daczára a falak látszólagos hordképességének, nehézségek merülhetnek fel, ennélfogva a tervezett építkezés végleges elhatározása előtt szükségesnek tartja a közgyűlés és ehhez képest el is határozza, miszerint a Háromnyul-laktanyai épület a falak hordképességére nézve a mérnöki hivatal közegei által és a középitési bizottmány közbejöttével kellő alapossággal megvizsgáltassák és ezen 4