Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

6.1 1890. március 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 200 - 201 - 202

3 b) hogy a törvényen alapuló kiadások által igénybe nem vett bevételek felhasználása tekintetében a törvényhatóság részére szabad rendelkezés biztosittassék, oly megszorítással azonban, hogy több évre terjedő kötelezettségek elvállalására, avagy több évre terjedő kiadásokra nézve a kormány jóváhagyása fentartassék. A bizottmány és a tanács azon javaslatához, hogy a 4. §. d) pontja olyképen szövegeztessók, hogy >csak miniszteri jóváhagyás után hajtathatik végre minden oly kiadás iránt, vagy oly közmű emelése iránt hozott határozat, a mely a jóváhagyott költségvetés keretében fedezetét nem találja*, a közgyűlés hozzájárul. A bizottmány és a tanács javaslatának elfogadásával a törvény 4. §-a utolsó pontjának intézkedését a közgyűlés olykép tartja módositandónak, hogy az esetben, ha a kormány a hozzá jóváhagyás végett felterjesztett határozattól, a felterjesztéstől számított 30 nap alatt jóváhagyását meg nem tagadja, a felterjesztett határozatok helybenhagyottaknak tekintetnek és végrehajthatók. 4. A felebbezés módozatainak és határidejének megállapítására vonatkozó javaslatot a közgyűlés elfogadja. 5. A bizottmánynak s a tanácsnak azon javaslatát, hogy az árvaós gyámhatóság gyakorlása a fővárosban a törvényhatóság kezében továbbra is meghagyassák és hogy a fővárosi árvaszék jelenlegi szervezete változatlanul fentartassék — a tanács előterjesztésében részletesen kifejtett indokokból a közgyűlés egész terjedelmében helyesli és elfogadja. 6. Az e részben uralgó tájékozatlanság megszüntetése czóljából a bizottmánynyal és a tanácscsal egyetértőleg a közgyűlés is szükségesnek tartja annak szabatos meghatározását: mi értessék oly kormányrendelet alatt, a melyet a felirati jog igénybevétele után a törvényhatóság a miniszter kívánságára feltétlenül végrehajtani köteles s ehhez képest a törvény 12. §-át kiegészitendőnek tartja oly irányú intézkedéssel, hogy ily kormányrendelet alatt a kormánynak csak azon rendeletei értessenek: a) a melyeket a kormány a főváros által közvetített állami közigazgatás körében ad ki; vagy b) a melyekkel a kormány a fővárost az önkormányzat körében hozott oly határozatok végrehajtásától tiltja el, a mely határozatok érvényességéhez a törvény értelmében a kormány jóváhagyása is szükséges. 7. A mi az illetőségi ügyek tárgyalása körül a fenforgó nehézségeket illeti, a közgyűlés e részben a bizottmány javaslatát fogadja el s felkérendőnek határozza a kormányt arra, hogy az e téren fenforgó visszásságok orvoslásának módját az illetékes faktorok bevonásával megfontolás tárgyává tevén, a községi illetőség kérdésének helyesebb alapokon leendő rendezése iránt minél előbb intézkedni méltóztassék. A törvényhatósági bizottságra vonatkozólag: 1. A bizottmány azon javaslatához, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak száma továbbra is 400-ban állapittassék meg, a közgyűlés hozzájárul. 2. A mi az incompatibilitási esetek megállapítását illeti, a közgyűlés, mellőzve a tanácsnak e részben tett javaslatát, a bizottmány javaslatához járul s ehhez képest a törvény 23. §-ának utolsó bekezdését olykép tartja módositandónak, hogy bizottsági taggá ne legyen választható : a) a ki a fővárossal állandó számadási viszonyban áll; b) a főváros tényleges szolgálatában álló tisztviselő, hivatalnokok, tanár, tanitó, orvos; c) a ki magyarul nem tud. Egyúttal a közgyűlés elfogadva dr. Rácz Károly bizottsági tag urnák e részben tett indítványai., kimondja, hogy azon ügyvédek, a kik a fővárosnál, az árvaügyek kivételével, bármely ügyben felet 1*