Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

19. 1890. október 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 971

Miről főpolgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton, Paulovics László kir. tanácsos, II. ker. előljáró ur pedig levélben értesitendők. !971. Főpolgármester ur a következő előterjesztést intézi a közgyűléshez : Tisztelt közgyűlés! Elnöki tisztem egy felette szomorú kötelességét teljesítem, midőn két gyászesetről a t. közgyűlésnek fájó szívvel ismét jelentést teszek. Első sorban ugyanis a hazafiúi fájdalom őszinte érzetével, azon gyászesetet kell a t. közgyűlésnek bejelenteni, hogy Andorffy Károly hites ügyvéd és váltójegyző, a főváros egyik köztiszteletben és közszeretetben állott kitűnő polgára, a törvényhatósági bizottság egyik igen buzgalmas tagja és 1848 — 49-iki honvéd őrnagy, folyó október hó 3-án meghalt. A boldogult jeles férfiú, — ki az 1848 —49-iki szabadságharczban mint honvéd őrnagy karddal kezében működött, — életének és tevékenységének nagy részét a közügyek hasznos szolgálatában töltötte el, és egyike volt azon jeles hazafiaknak, ki sokoldalú hivatásának kötelmeit becsülettel, buzgalommal, szakértelemmel és egész lelkiismeretességgel mindenkor teljesítette. A főváros egyesítése alkalmával a törvényhatósági bizottság tagjává választatván, e minőségben szintén a főváros közügyeiben kiváló buzgalmat és tevékenységet fejtett ki, minélfogva polgártársainak osztatlan tiszteletét ós elismerését vívta ki magának. Ugy vélem tehát, hogy a főváros közönségének fájdalomérzetét tolmácsolom és a t. közgyűlés egyetértő nézetével találkozom, midőn ezen gyászeset alkalmából azon kettős indítvány elfogadására hívom fel a t. közgyűlést: 1-ször, hogy a boldogult iránti köztiszteletnek és ezen veszteség feletti fájdalmunknak a mai közgyűlés jegyzőkönyvében kifejezést adni és ekként a boldogultnak emlékét megörökíteni méltóztassék; 2 szór, hogy az elhunyt jeles hazafi, s polgártársunknak gyászba borult özvegyéhez, a főváros közönségének fájdalomérzetét s sajnálatát tolmácsoló rószvétiratot intézni méltóztassék. Hasonlóképen a hazafiúi fájdalom őszinte érzetével egy igen szomorú kötelességet teljesítek, midőn a főváros szintén egyik köztiszteletben állott kitűnő polgárának és fővárosi törvényhatósági bizottság számos éveken át volt buzgó tagjának, Várady Károly királyi tanácsos és főrendiházi tagnak f. október hó 5-én bekövetkezett halálát a t. közgyűlésnek ezennel bejelentem. Várady Károly utóbbi időben nem volt ugyan tagja a törvényhatósági bizottságnak, azonban a főváros egyesítésétől kezdve egész 1888. évig, tehát 15 éven át mint a tőrvényhatósági bizottságnak igen buzgalmas tagja, egész odaadással a főváros közügyeiben fáradozott és különösen mint a partbizottság elnöke és még számos kiküldöttségekben évek hosszú során át a legnagyobb lelkiismeretességgel párosult tevékenységet fejtett ki, mi által polgártársainak tiszteletét ós elismerését vívta ki. De tanúsítja a boldogultnak a főváros iránti igen jó indulatát különösen azon ténykörülmény, hogy végrendeletében kigyó-utczai házának eventualis utóörököséül részben a főváros közönségét rendelte és még egyéb fővárosi jótékonysági intézetekről megemlékezett. Azt hiszem ennélfogva, hogy a kegyelet szent kötelességét teljesitem és a t. közgyűlés egyetértő nézetével és érzelmével találkozom, midőn ezen gyászeset alkalmából indítványozom: 1-ször, hogy a t. közgyűlés őszinte hazafiúi fájdalmának és az elhunyt jeles férfiú iránti köztiszteletnek a mai jegyzőkönyvben kifejezést adni és a boldogultnak emlékét megörökíteni méltóztassék; 2 szór, hogy elhunyt kitűnő polgártásunk gyászba borult özvegyéhez intézendő átiratban a főváros részvétének kifejezést adni kegyeskedjék. , A közgyűlés főpolgármester ur indítványát egyhangúlag határozattá emeli.