Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

18. 1890. október 1. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 956 - 957 - 958

13 nákból a kellő mértékben eltávolitani nem képesek, hanem a gyárosoknak a szivattyúzásra való szorítására vonatkozó jogot csak indokolja azzal, hogy a gyárak sok vize miatt beállhat az eshetőség, hogy a városi szivattyúk nem képesek a vizeket eltávolitani. Egyébként a fővárosi mérnöki hivatal jelentéséből kitűnik az, hogy a főváros a III. kerület vizeinek eltávolítása végett a III. ker. kavics-utczában három gőzgépre berendezett szivattyútelepre ugyanakkor három gőzgépet állított, tehát a főváros a III. kerület vizeit tényleg szivattyúzván, e mellett pedig a vószbizottmány a felebbezőket is a szabályrendelet alapján a szivattyúzásra kötelezvén, teljesen alaptalan felebbezőknek az a panasza, hogy a III. kerület vizeit egyedül ők szivattyúzták volna. Végül az 1886. évi 26.826. sz. tanácsi határozat nem szolgálhat felebbezők javára, mert azzal a 10.618. sz. határozat intézkedése csak is azért helyeztetett hatályon kivül, mivel a szivattyúzásra szóló kötelezettséget csak a központi vészbizottmány róhatja a gyárosokra, a mely eset az 1886. évi 10.618. és 26.826. sz, határozatokban emiitett alkalommal fenn nem forgott, de a jelén felebbezós tárgyát képező esetben tényleg fenforgott. Miről a tanács további intézkedés végett tárgyiraton értesíttetik. !956. Tárgyaltatott a tanács 19.419. számú előterjesztése, Burger Pálnak támfal felfalazása ügyében. Minthogy a tanácsi előterjesztésből meggyőződött a közgyűlés arról, hogy Burger Pál, mint a szent Gellért-hegyen 10.619. hr. sz. a. levő ingatlanságnak tulajdonosa s most emiitett ingatlanság mentén az 1880. évi márczius hó 23-án 12.456. sz. a. kelt határozat alapján létesített támfalat az akkoron fennállott út felszínéig, az elvállalt kötelezettség daczára a mai napig sem építette fel, ennélfogva a közgyűlés Burger Pál telektulajdonost indokolatlan felebbezésével elutasítja és a főv. tanácsnak idevonatkozó 1889. évi május hó 16-án 16.063. sz. a. hozott határozatát jóváhagyja. Miről a tanács további intézkedéstótel végett a tárgyalási iratok kapcsán értesítendő. !957. Tárgyaltatott a tanács 35.632/1890. II. számú előterjesztése, idősb Eggenhoffer Péternek kövezési járulék ügyében beadott felebbezósére. Minthogy a közgyűlés a tanács előterjesztéséből meggyőződött arról, hogy az id. Eggenhoffer Péter tulajdonát képező 4.371. hr. számú ingatlanra rótt 291 frt 2 kr. kocsiút-kövezési és járdaszegélykő-járulékból a kocsiút kövezése utáni járulék a kövezósi rendszabályzat 7. §. a) pontja értelmében helyesen, oly útrész kikövezése után vettetett ki, mely még kikövezve sohasem volt, a járdaszegélykő-járulék kivetése pedig a szabályzat és a uagymélt. belOgyminister ur által több ízben jóváhagyott azon elv alapján történt, hogy a háztulajdonosok a járdarakatás, illetőleg járdaszególyezés költségeihez minden egyes esetben hozzájárulni tartoznak, ennélfogva a közgyűlés id. Eggenhoffer Péter felebbezésének elutasítása mellett a szóban levő járulék kivetését jóváhagyó 9.796/90. számú tanácsi határozatot helybenhagyja. Miről a tanács további intézkedéstétel végett tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !958. Tárgyaltatott a tanács 27.882/1890. II. számú előterjesztése, Kasselik Jenőnek kövezési járulék ügyében beadott felebbezósére. A közgyűlés Kasselik Jenő háztulajdonosnak az iránt benyújtott felebbezósét, hogy a 19.820/90. számú tanácsi határozat megváltoztatásával az 5.635. hr. számú ingatlanra rótt és immár felére leszállított kövezósi járulék is elengedtessék, a hivatkozott határozat helybenhagyása mellett elutasítja, az ezen határozatban kifejtett indokokon kivül még azért is, mert ezen felebbezós, miután Kasselik Jenő a tanácshoz intézett s 19.820/90. tan. számot nyert beadványában maga kérte a kérdéses 422 frt 12 kr. kövezési járulóknak felére való leszál4