Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889
18.2 1889. október 3. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 963 - 964 - 965 - 966
11 A közgyűlés elfogadván a középitósi bizottmány és a tanács előterjesztését, elhatározza a kisajátitandók sorába tartozó gellérthegyi domb-utczai 20. házszámú, 1826. helyrajzi számú ház és teleknek 1,500 frt, azaz egyezerötszáz forint kártalanítás mellett egyezség útján a kisajátítási alap terhére való kisajátítását és e határozatot jóváhagyás végett a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister ur elé terjeszti. !963. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 31.429/1889— III. sz. előterjesztése, a szikla-utczai 27. számú ingatlan kisajátítása ügyében. A középitési bizottmány és a tanács javaslatához képest a közgyűlés elhatározza a kisajátitandók sorába tartozó gellérthegyi sziklautczai 27. házszámú (1909. 1909V») helyrajzi számú ingatlannak 2.000 frt, azaz kettő ezer forintért egyezségileg és a kisajátítási alap terhére való kisajátítását és e határozatot jóváhagyás végett a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister ur elé terjeszti. !964. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 19.179/1889—111. sz. előterjesztése, a mártonhegyi út czéljára szükséges területek kisajátítása ügyében. A középitési bizottmány és a tanács javaslatára a közgyűlés elhatározza,hogy a mártonhegyi út czélj ára az orbánhegyi 7414 — 7417/b hr. számú szőlőből keritkezós alkalmából elesett 34 3 / 10 négyszögöl területet a kisajátítási alap terhére négyszögölenkénti kettő forint kártalanítás mellett beváltja. !965. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 22.596/1889—111. sz. előterjesztése, a Hermina- és Hungaria-út közötti út czéljára szükséges területek kisajátítása ügyében. A középitési bizottmány és a tanács javaslatára a közgyűlés elhatározza a városligeti Hermina- és Hungaria-út közötti összekötő út czéljára az 1784. és 1785. hr. számú telkekből még szükségelt 154 négyszögölnyi területnek négyszögölenként öt forintért a kisajátítási alap terhére leendő beváltását ós e határozatot jóváhagyás végett a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister ur elé terjeszti. !966. Tárgyaltatott a tanács 16,101/1889. elnöki számú előterjesztése, a rudasfürdői személyzet szervezése ügyében érkezett belügyministeri leiratra. A közgyűlés a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister urnák folyó évi szeptember hó 19-én kelt 53,700/1 V. a számú leiratával a Rudasfürdő intézet kezelése s a fürdőszemólyzet szervezése iránt alkotott szabályrendelet 9. §-ának módosítására nézve s a 16. §-ban a fürdőigazgató illetményeinek rendezésére nézve közölt elhatározását tudomásul veszi, s ehhez képest a szabályrendelet 9. §-ának h) pontját megfelelőleg kiegészíti; a szabályrendelet 16. §-át pedig a következő új szövegezéssel állapítja meg. 16. §. A fürdőszemélyzet évi illetményei következőleg állapittatnak meg: a) Az igazgató illetménye 1.200 frt évi fizetés, 3 szoba és konyhából álló szabad lakás és a fürdő összes kezelési és fen tartási költségeinek levonása után maradó tiszta jövedelemnek 1%-át kitevő jutalók; b) a fürdőorvos évi tiszteletdíja 600 frt; c) a két pénztárosnő illetménye egyenkint 50 frtig terjedhető havi díj; ezen állomások betöltésénél a helybeli illetőségű nők előnyben részesitendők; d) a gépész illetménye 900 frt évi' fizetés és szabad lakás, valamint az előző 15. §-ban megállapított külön munkadíj; e) a két kazánfűtő illetménye egyenkint í frt 50 kr. napidíj és 1 szoba s 1 konyhából álló szabad lakás; f) a köpőlöző napi díja 1 frt 20 kr.; g) a házi szolga napi díja 1 frt; h) az éjjeli őr napi díja 1 frt. Átmeneti intézkedésként kimondatik, hogy a jelenleg működő fürdőigazgató ezen szabályrendelet életbeléptetésétől fogva, mindaddig, mig e minőségben szolgál, saját személyére nézve 265 frtnyi — nyug3»
