Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889

13. 1889. június 5. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 664 - 665 - 666 - 667

. 7 !664. Tárgyaltatott a tanács 16,529/1889. számú előterjesztése, a káposztásmegyer-dunakeszi partvonalon eszközlendő próbaszivattyúzás ügyében érkezett belügyministeri leiratra. A közgyűlés ugy ezen leiratot, mint a tanácsnak ennek folytán és értelmében tett intézkedéseit tudomásul veszi. Miről a tanács a tárgyiratok kiadásával órtesittetik. !665. Tárgyaltatott a tanács 17,287/1889. számú előterjesztése, a vízvezetéknek az I. ker. győriúton leendő kiterjesztése ügyében érkezett belügyministeri leiratra. A közgyűlés a nagyméltóságú belügyminister urnák ezen leiratát, melylyel a vízvezetéknek az I. ker. mártonhegyi 7,595. hr. számú nyaralóig és az I. kerületi győri-úton leendő kiterjesztésére vonatkozó 332/1889. és 333/1889. számú közgyűlési határozatokat, tekintettel a fennálló vízhiányra, ezúttal sem találta jóváhagyhatóknak, tudomásul veszi. Miről a tanács tárgyiratok visszaadásával további intézkedés végett értesítendő. !666. Tárgyaltatott a tanács 7,340/1888. számú előterjesztése, Réső-Ensel Sándornak felebbezése ügyében. A közgyűlés tárgyalván Réső-Ensel Sándornak a kőris-utczai 8. számú ház után kivetett 172 frt 10 kr. járdajárulék tartozása ügyében beadott felebbezósét, azt elutasítja s az 1888. évi február hó 3-án kelt 7,587/88. számú tanácsi határozatot, inditó okainál fogva helybenhagyja, kiemelvén ezúttal is azt, hogy a kőris-utczai járdához alkalmazott, már előbb használt kövek ugyanabban az árban számíttattak fel Réső-Ensel Sándornak, mint a milyen árban azok a fővárosnak kerültek, vagyis mint a mennyit a főváros az üllői-úti háztulajdonosoknak az ott létezett régi felszedett járda fejében az új járda járulókába beszámított; felebbezőnek oly jogáról pedig, hogy új köveket követel • jen, szó sem lehet, mert annak meghatározása, hogy valamely utczában mily köveket használjon a főváros a járdarakatáshoz, kizárólag a főváros jogához tartozik. Miről további intézkedés végett a tanács tárgyiratok kapcsán értesítendő. !667. Tárgyaltatott a tanács 5,808/1888. számú előterjesztése, Rupp Zsigmondnak felebbezése ügyében. A kőérberki dűlőben levő árok tisztítása ügyében más illetékkötelezetteknek hasonlóképen a kivetés jogossága ellen beadott felebbezése folytán a közgyűlés 1879. évi július hó 23-án 516. szánwciaíF' kelt határozatában kimondta, hogy a kőérberki ároknak kitisztítása a szomszédos telektulajdonosok kérelmére s az ő érdekükben történvén, sem nem méltányos, sem nem igazságos, hogy ezen tisztán csak egyesek érdekében végzett munka költségeivel egyedül csak a hatóság pénztára terheltessék, miért is a közgyűlés a tanácsnak 1877. évi 12,206. számú határozatát, melyben az érdekeltek az ároktisztitási költségek egy részének viselésére köteleztettek, fentartotta és felfolyamódokat elutasította. Ha tehát Luncz Mária és más budaörsi lakosok az ároktisztitási járulék kivetésének jogossága ellen a maga idején beadott felebezésükkel elutasittattak. nem lehet ok arra, hogy a kivetés jogossága ellen Rupp Zsigmond által most különben is elkésetten beadott felebbezés figyelembe vétessék, a mi az egyenlő teherviselés elve ellen volna. De a felebbezés elkésetten is lett beadva, mert a számvevőségnek 1888. február hó 18-án 2,064. és 2,991. szám alatt kelt jelentése szerint a szóban forgó ároktisztitási járulékról szóló fizetési meghagyás Rupp Jakabnak 1878. április hó 1-én kézbesittetvén, ellene 30 nap alatt jogorvoslattal nem ólt. A fizetési meghagyás tehát már Rupp Jakab életében jogerőre emelkedvén s ezen jogerejűség az örökösre is kiható lóvén, Rupp Zsigmond az intésnek kézbesítése alkalmából nem lehet jogosítva felebbezéssel élni a jogelődjének életében jogerőre emelkedett fizetési meghasvás. illetőleg a járulék kivetésének jogossága ellen.