Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889

2. 1889. január 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 68 - 69

4 kezelés alatt áll s igy annak fentartása az állam feladata. A közigazgatási bizottságnak épen legutolsó ülésén jelentette ki az államépitészeti hivatal képviselője, hogy az útnak állami kezelés alatt lévő szakasza, a mennyire ezt az állam pénzügyi ereje megengedi, jókarba fog helyeztetni. De kétségtelen, hogy az útnak a vámig terjedő része is rósz karban van s a tanács már intézkedett is, hogy az ut a rendelkezésre álló eszközökkel, a mennyire ez lehetséges, kijavíttassák. Ez természetesen csak ideiglenes intézkedés s a tanács mindenesetre azon lesz, hogy az ut gyökeres helyreállítása iránt, mihelyt lehet, a közgyűléshez előterjesztést tegyen. A mi az útnak világitását illeti, kijelenti, miszerint a tanács utján intézkedni fog, hogy az útnak világitása a vámig megjavittassék. A mi a Dunához vezető ut kérdését illeti, előadja, hogy ily ut tervbe van véve, de az e czólra szükséges területeket kisajábitás utján kell megszerezni, a mi hosszabb időt fog igénybe venni. Dr. Stiller Mór ur válasza s polgármester ur viszonválasza után a közgyűlés polgármester urnák az interpellatióra adott válaszát tudomásul veszi. Miről Kamermayer Károly polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesitendö. !68. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány s a tanács 43,526/88. számú előterjesztése, a VII. kerületi elöljáróság és a IV. adókerületi adóhivatal helyiségeinek bérlete tárgyában. A közgyűlés a szakbizottmányok és a tanács javaslata alapján hozzájárul ahhoz, hogy a külső dob- és akáczfa-utcza sarkán lévő Szubaty-féle ház 1889. év május hó 1-től a fővárost illető félévi fölmondás és évi ötezer forint bérért a VII. kerületi elöljáróság és a IV. adókerületi adóhivatal részére bérbevétessék s erről a tanácsot a további intézkedések megtétele végett értesiti. !69. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 1211/889. számú előterjesztése, a város-ligeti kiállítási épületek megváltása ügyében. Az 1885. évi országos kiállítás alkalmából a város-ligetben fennmaradt épületek további fentartasanak kérdésében múlt évi június hó 6-án 503. szám alatt kelt közgyűlési határozattal kiküldött bizottságnak a nagyméltóságú magyar királyi pénzügyminister úrral történt tárgyalás eredményéről tett előterjesztése, a tiszti főügyész és a tanács javaslatával együtt elfogadtatván, a közgyűlés ezek értelmében a kérdéses épületek további fentartasanak és megváltásának végleges rendezése érdekében az előterjesztett egyezményi pontokat a kővetkező tartalommal és részben hozzáadással fogadja el: 1. A nagy iparcsarnok az állam tulajdonában marad, de az állam a telek tulajdonának elismeréséül a fővárosnak évenként egy darab királyi aranyat fizet, 1889. évi január hó 1-től számitandó 25 éven át jogában áll az államnak az épületet ezen jogalapon fentartani s a jelenleg ott elhelyezett iparmúzeum kiállitásaira, vagy ehhez hasonló egyéb közhasznú és a város-liget, mint közmulatóhely jellegével nem ellenkező czólokra használni; a 25 év leteltével az épület eltávolítása, vagy további fentartása s illetőleg a tulajdoni viszony további rendezése iránt újabb egyezménynek van helye; ha azonban a főváros és az állam között ily egyezmény bármi okból létre nem jönne, a fővárosnak jogában fog állani az államtól az iparcsarnok épületének azonnali lebontását és a fővárosi területről eszkőzlendő azonnali eltávolítását, úgyszintén az iparcsarnok által elfoglalt terület kiegyenlítését és a főváros tulajdoni birtokába eszkőzlendő átadását követelni, magától értetvén, hogy ezen munkálatok az állam költségén lesznek foganatositandók. Az iparcsarnok fentartásával járó kötelezettségek az államot terhelik, hasonlóképen az államot illeti az iparcsarnok előállításából s egyes berendezési tárgyak költségeiből folyólag még kiegyenlítetlen követelések rendezése és kiegyenlítése. 2. A műcsarnok 90,000 írtért tehermentesen, a királyi pavillon pedig azon 10,000 frt megtérítése ellenében, melylyel a kiállítási