Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889

7.2 1889. március 14. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 330

17 megállapodásokhoz, továbbá a középitési bizottságnak 1889. évi február hó 22-én kelt 107. számú és a pénzügyi-gazdasági bizottságnak 1889. évi február hó 25-ón kelt 45. számú javaslataihoz és az 1887. évi november hó 23-án és folytatólag 24-én tartott közgyűlésben hozott 936. számú határozat feltételeit ehhez képest módositja, illetőleg kiegésziti. A közgyűlés ennélfogva a Házmán Ferencz ós órdektársai által a Szép Ilonától a Lipótmezőn át a Hűvös-völgybe tervezett gőzmozdonyú közúti vaspálya létesítéséhez a főváros szempontjából ezúttal is hozzájárul s a vaspálya épitése és üzlete czóljaira igénybe veendő fővárosi területeket elvileg az újabban megállapított kővetkező feltételek mellett engedi át: 1. Az engedélyidő tartama 40 (szóval négy ven) évben állapi ttatik meg, fentartatik azonban a főváros részére az a jog, hogy ezen vaspályát az 1915. év (szóval egyezer kilenczszáz tizenötödik év) után félévi felmondás előre bocsátása mellett visszaválthassa. A megváltás módozata következőleg állapittatik meg: A szerződés kiegészítő részeként a vállalkozók és a fővárosi törvényhatóság kölcsönös megegyezésével egy törlesztési terv állapittatik meg, mely szerint a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi minister ur által kiadandó engedély-okiratban meghatározandó részvénytőke és elsőbbségi kötvények alapján netalán felveendő kölcsöntőke az engedélyezett 40 évi időtartam alatt évenkint kisorsolás utján törlesztendő lesz. Ha a főváros megváltási jogával él, a vállalat közlekedési üzeméhez tartozó egész társulati vagyon a főváros tulajdonába megy át, viszont a főváros átvállalja a kötelezettséget a törlesztési terv szerint még törlesztetlen részvény, esetleg kölcsöntőkét abban a mérvben és abban az időpontban a részvényes, vagy elsőbbségi kötvénybirtokosoknak visszafizetni, a mint ezt a beváltás be nem állta esetén a társulat lett volna köteles. A kisorsolt részvények fejében azontúl a főváros fogja az élvezeti jegyeket kibocsátani. A még ki nem sorsolt részvények szelvényei a kisorsolásig, valamint a kisorsoltak fejében kibocsátott és kibocsátandó élvezeti jegyek szelvényei a beváltás időpontjától az engedély időtartamának lejártáig a főváros által az addig szokott időpontban oly összeggel fognak beváltatni, mely a társaság által a beváltást megelőző utolsó 5 évben a rószvényszelvények és az élvezeti jegyek szelvényei után fizetett összegek egy évre eső átlagának megfelel. A mennyiben pedig engedélyesek ugy kivannak, a főváros az ezen pont bevezető szakaszában foglalt és meghatározott beváltási árt a beváltást elrendelő jogerejű hatósági határozat törvényes kézhez adásától számítandó félév alatt készpénzben egy összegben tartozik megfizetni. 2. A tervezett vasútvonal kezdetben csak egy vágányra rendeztetvén be, fentartatik a főváros részére az a jog, hogy vállalkozókat akkor, midőn a kitérők hossza a pályavonal egész hosszának V«-át (szóval egyharmadát) eléri, de csak az engedélyidő tartamának első 20 évén belül a második vágány lefektetésére kötelezhesse, mely esetben vállalkozók ezen második vágányt saját költségükön lefektetni és kiépíteni tartoznak. Az első 20 év letelte után, a mennyiben engedélyesek maguk kívánnák a második vágányt lefektetni, ezt ugyan megtehetik, de ezen második vágány lefektetésének mindenféle költségét és terhét ebben az esetben egyedül az engedélyesek viselik. A mennyiben azonban az engedély 30. évéig a hatóság kívánná azt, hogy a második vágány lefektettessék, engedélyesek ugyan tartoznak ezt megtenni, de csak kártalanítás mellett, a mely kártalanítás akár beváltás esetén,