Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

6. 1888. február 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 227 - 228

. . II S -'::. 12 Jelen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az a vonatkozó összes iratokkal együtt a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister úrhoz fel terjesztetni rendeltetik. !227. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 735/888. elnöki számú előterjesztése, özvegy Emmerling Henrikné és kiskorú gyermekeinek ellátása tárgyában. A közgyűlés a jogügyi bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslatához hozzájárul és özvegy Emmerling Henrikné, született Sonnauer Aloiziának és kiskorú gyermekeinek ellátását a nyugdíjszabályok 18., illetve 28. §-ai értelmében elhatározván, az özvegy részére néhai férjének Emmerling Henrik, volt Kókuskórházi segédnek a fővárosnál eltöltött és 20 évet meghaladó szolgálati ideje után a nyugdíjszabályok 22. §-ának b) pontja alapján az elhunyt férj 700 frt legutolsó évi fizetésének 40%-át, vagyis 280, szóval: kettőszáznyolczvan forintot, a kiskorú gyermekek részére pedig, u. m.: 1. az 1871. február hó 19-én született Gizellának; 2. az 1874. évi január hó 12-ón született Józsefnek; 3. az 1875. évi szeptember hó 14-én született Emiliának; 4. az 1877. évi május hó 8-án született Máriának és 5. az 1S80. évi április hó 24-ón született Aloiziának, jóllehet, a a nyugdíj-szabályok 29. §-ának a) pontja az 1. § ban felsorolt egyéneknek árváira nézve az évi neveltetési pótlék mérvét, mig az anya életben van, fejenként az atya legutolsó rendszeres fizetésének 5°/°-ában állapítja meg akként, hogy az fejenként 50 forintnál kevesebbre és 100 frtnál többre nem terjedhet, minthogy azonban ugyanazon szabályok 31. §-a szerint az összes hátrahagyottak ellátási illetményének évi összege, hozzászámítva a nyugdíjat is, a nyugdíjazásnál alapul szolgált rendszeres évi fizetés 60°/«-át felül nem haladhatja, a mennyiben pedig felülhaladná, a többlet a gyermekek neveltetési pótlékából arányos részekben levonandó, a mely esetben a neveltetési pótlók a megállapított 50 frt minimumon alul is terjedhet, ezen határozmányok alkalmazása mellett fejenként 28, szóval huszonnyolcz forint évi neveltetési pótlékot 18 éves koruk elértóig, illetve a fiúgyermek részére, a mennyiben iskoláztatását annak idején beigazolandja, 24 éves koráig megszavaz. Miről a tanács további intézkedés végett tárgyirat visszaadásával értesítendő. !228. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 1,080/1888. elnöki számú előterjesztése, özv. Hiross Zsigmondné és kiskorú gyermekeinek ellátása tái'gyában. A közgyűlés a jogügyi bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslatához hozzájárulván, özv. Hiross Zsigmondné született Szabados Borbálának, valamint kiskorú gyermekeinek ellátását a nyugdíjszabályok 18, illetve 28. §-ai alapján elhatározza és az özvegy részére elhunyt férjének néhai Hiross Zsigmond volt adóbiztosnak a fővárosnál eltöltött és 10 évet meghaladó szolgálati ideje után a nyugdíjszabályok 23. §-a alapján az elhunyt férj 480 frt legutolsó évi fizetésének Vs-át, vagyis évi 160, szóval egyszázhatvan forintot özvegyi nyugdíjképen, kiskorú gyermekei részére pedig, u. m.: 1. az 1873. évi augusztus hó 31-én született Ferencz; 2. az ugyanazon napon született Károly; 3. az 1881. évi október hó 31-én született Éva és 4. az 1886. évi január hó 27-én született György részére, jóllehet a nyugdíjszabályok 30. §-a szerint szolgák árváira nézve az évi neveltetési pótlék addig, a mig édes anyjuk életben van, egyenként 36 forintban állapítandó meg, minthogy azonban ugyanazon szabályok 31. §-ában foglalt rendelkezései szerint az összes hátrahagyottak ellátási illetményeinek évi összege — hozzászámítva a nyugdíjat is, a nyugdíjazásnak alapul szolgált rendszeres évi fizetés 60 százalékát felül nem haladhatja, a mennyiben pedig felülhaladná, a többlet a gyermekek neveltetési pótlékából arányos részekben levonandó, mely