Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

2.2 1888. január 19. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 3. 1888. január 25. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 89

vannak folyamatban; tekintettel továbbá arra, hogy a kerületek beosztása az elöljáróságok szervezésének kérdésével szoros kapcsolatban nem is áll, — a közigazgatási kerületek beosztásának módosítását a közgyűlés egyelőre függőben tartandónak s addig is, mig ez ügyben majdan a takács külön előterjesztése alapján határozni fog, a közigazgatási kerületek jelenlegi beosztását fentartandónak határozza. Felhívja azonban a közgyűlés a tanácsot, hogy a kerületi beosztás módosítása iránt folyamatban lévő tárgyalásokat siettesse, s ez ügyben javaslatát minél előbb terjeszsze elő. Ezen megállapodásokhoz képest: I. A kerületi elöljáróságok szervezete az 1872 : XXXVI. törvényczikk 82—87. §-ainak hatályon kívül helyezésével külön törvénynyel következőleg volna megállapítandó: 1- §• A főváros több közigazgatási kerületre osztatik fel, a melyeknek számát s kiterjedését a közgyűlés jjszabályrendeletileg határozza meg. 2. §. Minden kerület élén egy előljáró áll. A kerületi elöljárókat az erre jelentkezők sorából a kijelölő választmány kijelölése alapján és tekintettel az egyes kerületekre — a törvényhatósági bizottság hat évről hat évre választja. Kerületi elöljáróvá csak az választható, a ki az 1883 : I. törvényczikkben a közigazgatási szakra megállapitott minősítéssel bir; a jelenlegi elöljárók azonban a minősítés igazolása nélkül is megválaszthatok. A kerületi előljáró más kerületbe át nem helyezhető. 3. §. Minden kerületi elöljárósághoz a szükségnek megfelelő számú esküdt választandó. Az esküdteket a kellő számú póttagokkal együtt az illető közigazgatási kerületnek magyar honosságú, magyarul írni és olvasni tudó lakosaiból a törvényhatósági bizottság választja. Az esküdtek ép ugy, mint a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjai három évenként hat évre választatnak; az első három óv leteltével azonban ugy a rendes, mint a pótesküdtek felerésze kilép. A kilépők sorshúzás útján hataroztatnak meg. A sorshúzást az elnök a közgyűlésen végzi. A kilépett esküdtek újra megválaszthatok. Minden három évben annyi rendes és pótesküdt választandó, a mennyi az esküdtek teljes száma kiegészítéséhez szükséges. Ha ezen három évi időszakon belül az esküdtek száma a megállapított létszám felére leapadna, a közgyűlés által kiegészítő választás eszközlendő. A mely esküdt választóképességét elveszti, vagy a fővárosi törvényhatósági bizottsággal számadási vagy szerződési viszonyba lép: annak megbízása azonnal megszűnik. A választási idő előtt a rendes esküdtek sorában megüresedett helyre a pótesküdtek közül az lép, a ki a legtöbb szavazatot nyerte. A rendes esküdtek sorába ilykép belépő pótesküdtnek, valamint a működési időtartam letelte következtében kilépett rendes és pótesküdtek számán felül választott rendes és pótesküdteknek megbízása csak addig tart, a meddig tartott volna azon esküdté, kinek helyére léptek. Ha a működési időtartam letelte következtében kilépett esküdtek számán felül választott rendes és pótesküdtek megbízási időtartama különböző, ez esetben a megbízási időtartam a választás eredményének kihirdetésekor a közgyűlés elnöke által eszközlendő sorshúzás útján döntetik el. 4