Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

14.2 1888. június 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 623 - 624

ÍÓ A közgyűlés a belügyminister ur ezen leiratát, melylyel az 1888. évi február hó 25-én és folytatólag 26-án tartott közgyűlésben hozott 381. számú határozat egész terjedelmében jóváhagyatik, tudomásul veszi, egyúttal jóváhagyja a tanácsnak azt az intézkedését, hogy egyrészt utasította Toldy Józsöf főügyészt, hogy az új köztemetőhöz tervezett gőzmozdonyú közúti vaspálya iránti szerződést mielőbb készítse el, másrészt pedig felhívta Lampl Hugó főszámvevőt, hogy a földfeltöltési költségekhez való hozzájárulás czímén megszavazott 50,000 frt felének azaz huszonötezer forintnak az 1889. évi költségvetésbe leendő felvétele iránt gondoskodjék. Végül utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy hatályosan intézkedjék arra nézve, hogy ez a szerződés a legközelebbi közgyűlésig elkészíttessék, aláirassék és ide bemutattassék. Miről a tanács további intézkedés végett tárgyiratok kapcsán értesítendő. !623. Tárgyaltatott a tanács 21,641/1888. számú előterjesztése, a közúti vasút közvágóhidi és kőbányai vonalon szakaszjegyek életbeléptetése ügyében. A közgyűlés a budapesti közúti vaspálya társaságnak azt az intézkedését, hogy a szakaszjegyeket a közvágóhidi vonalon is eletbeleptette olykép, hogy a megoszlási pont a muzeum-köruton a kerepesi-ut torkolatánál, a „Zrínyi"-háznál van, továbbá, hogy a szakaszjegyeket a kőbányai vonalon is életbeléptetni szándékozik olykép, hogy a megosztási pontok a stáczió-utcza torkolatánál és a kőbányai vámsorompónál lesznek, utólagosan ezennel jóváhagyólag tudomásul veszi. Miről további intézkedés végett a tanács tárgy iraton értesíttetik. !624. Távgyaltatott a tanács 18,439/1888. számú előterjesztése, a vízvezetéki díjszabályzat ügyében. A tanácsi előterjesztés meghallgatása után, s annak kijelentése mellett, hogy a nagyméltóságú belügyminister urnák a végleges vízvezetéki rendszabály és díjszabály megalkotását, sürgető folyó évi május hó 17-én 28,335/IV. szám alatt kelt leiratában foglalt s a vízvezetéki albizottmány ellen intézett mulasztási vád ezen szakbizottmányt, mely feladatának mindig pontosan és buzgón megfelelt, az előterjesztésben foglalt indokoknál fogva, egyáltalán nem terhelheti, a közgyűlés a következőkben állapodik meg; Az tény, hogy minden esetben, midőn vízvezetéki díjak megállapításáról s ezzel kapcsolatos intézkedésekről volt szó ós hozatott határozat, mindig világosan ki lett fejezve azon vezérelv, hogy a vízdíjak oly módon állapitandók meg, hogy ezeknek jövedelméből a vízművekbe befektetett összegek kamatoztathatók és az üzemi költségek fedezhetők legyenek. Midőn a közgyűlés 1879. évi augusztus hóban 556. szám alatt kelt határozatában a budai végleges vízmű tervét és költségvetését megállapította, s az ideiglenes vizdíjszabályt a budai részekre vonatkozóan rendezte, a fentebb már kijelentett vezérelv folyamányaként azt is kimondotta, hogy a mennyiben a vizmű jövedelmének kiszámításánál alapul szolgáló feltevések meg nem valósulnának, az egyelőre három évre megállapított díjak aránylag oly mérvben lesznek felemelendők, hogy a befektetett tőke utáni kamatokat és az üzemi költséget teljesen fedezzék. Ezen elvi megállapodást, mely egyedül szolgálhat egy állandó és minduntalani változtatásokat nem provokáló vízvezetéki rendszabály és főleg díjszabály alapjául, a nagyméltóságú belügyminister ur is helyeselte, midőn 1880. évi márczius hó 28-án 10,221. szám alatt kelt leiratában a közgyűlésnek idézett határozatát jóváhagyta. Ebből önként és világosan az következik, hogy a vízvezetéki rendszabályt és díjszabályt ugy pénzügyi, mint közigazgatási szempontból helyes elvek szerint állandóan megalkotni csak akkor lehet, ha azon intézmény, a melye szabályozást szükségessé tette, t. i. a fővárosi vízvezeték, legalább egy emberkorra állandósítva van a főváros egész területén, vagy legalább is, ha tudva van az, hogy ez intézmény állandósítása a főváros pénztárától mily mérvű pénzbeli áldozatot követel.