Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1888

10.1 1888. április 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 362 - 363 - 364 - 365

4 alapítványról kiállított s a folyó évi 487. számú közgyűlési határozattal megállapított alapító-levelet jóváhagyja. !362. Olvastatik a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister urnák folyó évi márczius hó 29-én 20,346. szám alatt kelt leirata, mely szerint Abszolon Márton és Detrich Ágoston fővárosi tűzoltók részére megszavazott kegydíj ügyében hozott folyó évi 267. számú közgyűlési határozatot jóváhagyja. !363. Olvastatik a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister urnkk folyó évi márczius hó 21-én 19,270. szám alatt kelt leirata, mely^-síerint a budapesti színházak tűzbiztonsága tárgyában alkotott s?abályrendelet 50. §-ának módosítása tárgyában hozott múlt évi 946. számú közgyűlési határozatot jóváhagyja. Tudomásul vétetvén, a vonatkozó iratok további intézkedés végett a tanácsnak visszaadatnak. !364. A tiszti főorvos az 1876. évi XIV. t.-cz. 164. §ának e) pontja értelmében bemutatja: Dr. Vali Ernő (lakik IV. kerület, haltór 5. szám alatt); dr. Lechner Antal (lakik VIII. kerület, Rókus-kórház); dr. Ekei Antal (lakik VIII. kerület, üllői-út 24. szám alatt); dr. Stricker Mór (lakik VI. kerület, Laudon-utcza 9. szám alatt) és dr. Turnovszky Frigyes (lakik IV. kerület, vigadótér 1. szám alatt) orvostudorok okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva a tiszti főorvosnak visszaadatnak; a tanács pedig felhivatik, hogy nevezett orvostudorokat az adózók lajstromába vegye föl. Miről a tekintetes tanács és a tiszti főorvos ur jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. !365. Dr. Országh Sándor bizottsági tag ur utalva arra, hogy az istenhegyi normafa körüli rét Sigray Pál tulajdonos által kerítéssel vétetett körül s a közlekedés számára csak egy keskeny út hagyatott fenn; utalva továbbá azon körülményre, hogy Sigray Pál a tulajdonát képező erdőből nagymérvű kivágatásokat eszközöltet, a következő interpellátiót intézi polgármester úrhoz: »Kérdezem a tisztelt polgármester urat és személyében a tekintetes tanácsot: 1. Ismeri-e azon állapotot, mely a Svábhegyen a normafa környékén egy ottani telektulajdonos, Sigray Pál által elő lett idézve s ezen állapot az ő beleegyezése és engedélye alapján lett-e megalkotva ? 2. Ha igen, megfelelőnek és összeegyeztethetőnek tartja-e ezen állapotot az egész fővárosi lakosság méltányos igényeivel, melyek százados szokáson alapulnak s különösen összeegyeztethetőnek tartja e a fővárosi törvényhatóság azon intentióival, melyeknél fogva évenként ezreket és ezreket áldoz azon czélra, hogy az egész főváros, de különösen a budai hegyvidék emeltessék ? 3. Igaz-e, hogy Sigray Pál engedélyt nyert az ott jelenleg létező kerítés felállítására és ha igaz, mi alapon tartotta magát a tanács jogosítottnak arra, hogy két százados út szabályozási ügyét önhatalmúlag intézze el, holott a törvények és szabályok értelmében minden szabályozásnak végrehajtás előtt a fővárosi közmunkák tanácsához kell felterjesztetnie és egyátalában minden szabályozás megállapítása nem a t. tanács, hanem a fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozik? 4. Kérdem ebből kifolyólag, vájjon ez ügy volt-e a fővárosi közmunkák tanácsánál és ezen tanács megadta-e beleegyezését a szóban álló útnak olykónti szabályozásához,' miként az most a helyszínén létezik? Továbbá miért nem lett ezen szabályozás, mint minden más szabályozás, a fővárosi közgyűlés elébe terjesztve,? 5. Miután a szóban álló telkekre nézve az utak szolgalma százados gyakorlat alapján kétségtelenül fennáll, meg lett-e hallgatva a fővárosi ügyészség, mint a városi jogok törvényes őre és miképen nyilatkozott az? 6. Nem tudom, vájjon a szóban álló erdőtelek a feltótlen, vagy a véderdők körébe tartozik. Ha véderdő, akkor kérdezem, hogy ki adta meg az engedélyt néhány ezer fának kivágatására azon területen, hol