Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

4. 1887. február 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 148 - 149 - 150

5 Miről további kellő intézkedés végett a tanács tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !148. Tárgyaltatott a tanács 39,891/1886. számú előterjesztése, Skultéti Antalnak felfolyamodása ügyében. Tekintettel arra, hogy a Skultéti Antal felfolyamodásában felhozott az az állítás, hogy a hullám-utczai vizvezetéki cső még 1886. évi márczius hó 17 én tört volna el és daczára, annak, hogy erről a a vizvezetéki igazgatóság rögtön értesittetett, ez az eltört csővel márczius hó 17-től 22-ig mit sem törődött; ennélfogva folyamodó károsodását nem elemi csapás, hanem a vizvezetéki igazgatóság okozta volna, mivel sincs bizonyítva, de különben is a vizvezetéki igazgatóság jelentése szerint a márczius hó 17-én este történt feljelentés után a vizvezetéki igazgatóság másnap azaz: 18-án a helyszínén megjelent s a kövezetet felbontván, a teljes nyomás alatt álló csövet azon a helyen, a hol a víz a pinczébe behatolt, mintegy 2 méter hosszúságban szabadra kiásatta és a viz kiömlési helyét kerestette, minthogy azonban a csövön semmi sérülés sem constatáltatott s a cső alól kiásott földanyag is teljesen száraz volt, a vizsgálatot beszüntette, mindezekből nyilvánvaló tehát, hogy folyamodó állítólagos károsodását nem a vizvezetéki cső törése okozta, miért is az iránt beadott felfolyamodványa, hogy 517 frt 23 kr. állítólagos kára megtéríttessék, elutasittatik és az 1886. évi november hó 11-én kelt 35,787. számú határozat indító okainál fogva helybenhagyatik. !149. Olvastatott Légrády Károly bizottsági tag indítványa, a világítási ügygyei kapcsolatos kérdések tanulmányozására ós javaslattételre bizottság kiküldése iránt. Oly felhívással adatik ki a tanácsnak, hogy az indítványra vonatkozólag mielőbb javaslatot terjeszszen elő. !150. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 41,263/1886. számú előterjesztése, a Tóth László és Ludwig Gottfried által tervezett kőbányai vontató iparvasut czéljára igényelt fővárosi útterületek átengedésére vonatkozó egyezmény feltételeinek megállapítása ügyében. A középitési bizottmány és a tanács javaslatához képest a közgyűlés a magyar királyi államvasutak kőbányai > Hizlaldac állomásából kiágazólag a kőbányai sertéshizlaló telepekhez és a főv. homokbányához vezetőleg Tóth László és Ludwig Gottfried sertóskereskedők által tervezett gőzmozdonyú vontató iparvonat közigazgatási bejárásáról 1886. évi augusztus hó 2l-én és folytatólag 28-án felvett jegyzőkönyvben foglalt megállapodásokhoz és a nagyméltóságú magyar királyi közmunka- és közlekedésügyi minister urnák e bejárási jegyzőkönyv ügyében 1886. évi deczember hó 14-én 38,840. szám alatt kelt leiratával a főváros hatóságával közölt határozataihoz a főváros, mint község és a tervezett vasút által igénybe veendő nyilvános uti terület tulajdonosa nevében hozzájárul. Egyúttal elhatározza a közgyűlés, hogy a kérdéses vasút czéljára igényelt nyilvános útterületeket a tervezőknek egyezmény kötése mellett 90 évre használatul átengedi, de fentartja a főváros részére a háramlási jogot, melynek érvényesítésére nézve a közúti vaspályák tekintetében eddigelé már elfogadott határozmányok lesznek irányadóknak tekintendők. Kiköti továbbá a közgyűlés, hogy tartozik a vállalat a főváros földesúri jogának elismeréséül minden egyes, a hálózatba bekötendő sertéstelep után évenkint egy darab aranyat a főváros házi pénztárába befizetni, továbbá fentartja a közgyűlés a főváros részére azon jogot, hogy a nagyméltóságú magyar királyi közmunka- és közlekedésügyi minister ur jóváhagyása és illetőleg ügydöntő határozatának kikötésével a szállítási díjszabás revisióját, illetőleg a díjtételek leszállítását követelni jogosítva lesz ép ugy, mint a tervezők által vagy jogutódjaik által netalán abbanhagyandó üzemet is folytatni. Az esetben, ha egy vagy több sertóshizlaló-telep idővel megszűnik, vagy azok mind is megszűnnének, a vállalat köteles lesz az igy megszűnt telepbe vagy telepekbe vezetö síneket azonnal fölszedni és ille-