Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

23. 1887. december 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1038 - 1039 - 1040 - 1041

13 b) Minden szobapinczér, I-ső ételhordó, II-od vendógszolga, Il-od bérszolga, pénztárosnő és Il-od szobaleány, közvetítése után a bérre való tekintet nélkül 4 frt. c) Kalauzolok, bérszolgák, főháziszolgák és 1-ső vendégszolgák közvetitése után a bérre való tekintet nélkül 6 frt, d) Portások, főpinczések és fizetőpinczérek, főszobaleányok közvetítése után a bérre való tekintet nélkül 8 frt. e) Minden más alkalmazott, u. m. csaposok, evőeszköz-tisztítók, pinczelegények, tüzilegények, borfiuk stb. közvetítése után (kivéve a cselédeket) ha havifizetésük a 15 forintot meg nem haladja, annak 12<>/o-a, 15 forinton felül pedig annak U'/'-a fizetendő. Ha az e) pontban felsoroltak a gazdától élelmezést nem kapnak, az esetben a megszabott díjnak fele, tehát 6 ós illetőleg 7%»-a fizetendő. Ha a megbízást adó vidéken lakik, vagy ha a közvetítés vidékre történik, az a) - e) pontokban megállapított összegeken felül még 1 frt 50 kr. levelezési díj is fizetendő. A megszabott díjat csak az elhelyezett egyén fizeti, az alkalmazást adó pedig minden közvetítés után csak 50 kr. díjat fizet, — Vendéglői cselédek szintén az alábbi II. pont alatt megszabott dijakat fizetik, a gazdától azonban ezekre nézve is minden hely szerzés után csak 50 kr. díj szedhető. II. Cselédek közvetítése után: 12 frt havi bérig a havibér 10°/«-a 13 — 15 frt havibérig a havibér l2°/o-a, 15 forinton felül a havibér 13%-a fizetendő. Házmesterek a jövedelem arányához képest fokonkint 3—6 és 10 frtot fizetnek. Ha a felek az iránt, hogy melyik díjfokozat alkalmazandó, meg nem egyeznének, ez esetben a díjat felebbezés kizárásával az elsőfokú iparhatóság állapitja meg. Ezen díjak mindkét megbízást adó fél által fizetendők. A 4. §-ban meghatározott díjaknál többet vagy egyebet felszámítani, vagy külön jutalmat kikötni tilos. 6. §. Az üzlettulajdonosnak külön a cselédekről és külön azokról, a kik az 1876. évi XIII. t.-cz. értelmében cselédeknek nem tekinthetők, rendes könyvet kell vezetnie. E könyv alakja, beosztása és tartalma a következő: A cselédkönyv, Mely Afoglalkozást munkakönyv ille- ! napon ! kereső neve, tőleg egyéb képesítő jelentkeszületési i okirat kelte, száma jzett a fog-; és az azt kiállító \ lalkozást A gazdának, kinél | alkalmazást nyert helye és éve hatóság megjelölése kereső neve lakása Az alkalmaztatás napja A közvetítésért beszedett dijak