Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

13.1 1887. június 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 536 - 537 - 538

0 helyeztessenek el; felhívja tehát ezek alapján a közgyűlés a fővárosi tanácsot, miszerint az ily betegeknek gyors és czélszerű, a humanismus és a közegészség követelményeinek megfelelő módon leendő szállittathatása iránt a szükségelt intézkedéseket saját hatáskörében tegye meg. Miről a fővárosi tanács az ügyiratok kiadásával értesíttetik. !536. Tárgyaltatott a tanács 4,439/1887. elu. számú előterjesztése, a beteg egyetemi polgárok rendelő-intézete fentartására alakult egylet alapszabályai ügyében. A beteg egyetemi polgárok rendelő-intézete fentartására alakult egyletnek a fővárosi tanács által előterjesztett és a magyar királyi belügyminister urnák 1886. évi január hó 28-án 4,315. szám alatt kelt leiratában foglalt észrevételekhez képest átdolgozott alapszabályait az ezek kapcsán bemutatott kérvénynyel együtt a közgyűlés, hivatkozással 1885. évi május hó 13-án 397. szám alatt hozott határozatára ós az ebben a rendelő intézet felállítására nézve megállapított feltételek mellett pártolólag rendeli a magyar királyi belügyminister úrhoz felterjesztetni. !537. Tárgyaltatott a tanács 7,012/1887. eln. számú előterjesztése, a »Hegyi és Majorossy< czég felebbezóse ügyében. Minthogy a Rókus kórházi gondnokságnak és a fővárosi mérnöki hivatalnak a tanács által előterjesztett jelentései szerint Hegyi és Majorossy épitőmesterek a fővárosi Rókus-kórház egyes kórtermeiben 1882. évben eszközölt harmadszori meszelést azért voltak kénytelenek teljesiteni, mert ameszelési munkálatokat hiányosan és rosszul végezték, az ablakok mázolására szükségelt és általuk felállított állványok felállítására pedig megbízást nem kaptak, a mennyiben az a mázoló mesternek lett volna feladata és kötelessége és úgynevezett épitőmesterek az azon munkálatok után felszámított 47 frt 85 krnyi összeget jogosan nem követelhetik, ennélfogva a közgyűlés a fővárosi tanácsnak 1887. évi május hó 11-én 42,582/7,998 VI/1884. szám alatt kelt határozatát, melyben Hegyi és Majorossy épitőmesterek fenti összegnek megfizetése iránti kérelmükkel el lettek utasítva, helybenhagyja. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett ügyiratok kapcsán értesítendő. !538. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 38,541/1887. számú előterjesztése, a fehér-úti dűlőben 120 hektár kiterjedésű városi területnek a 13. számú huszárezred részére lovagló és gyakorlótérül leendő átengedése ügyében. A kiküldött vegyes helyi bizottmány, valamint a pénzügyi és gazdasági bizottmány és a tanács előterjesztésében foglalt indokok alapján a Ferencz József lovassági laktanyában elhelyezett 13-ik számú huszárezred részére lovagló- és gyakorló-térül igényelt, a X. kerületi fehér úti dűlőben a fehér út, Rákosfalva, a rákosi rétek és a magyar királyi államvasutak pályateste közt fekvő 278 hold vagyis 120 hektár nagyságú területet, a közgyűlés folyó 1887. évi november hó 1-től számított 24 egymásutáni évre a következő feltótelek mellett határozza átengedni: hogy 1. a magyar királyi katonai kincstár által fizetendő évi használati díj az első 8 évben évi 6,000 forintban, a második 8 évre évi 7,000 forintban, a harmadik 8 évre évi 8,000 forintban állapittatik meg, mely díjösszeg a főváros házipénztárába minden óv november hó 1-én előlegesen és teljes összegben befizetendő; 2. hogy a bérlet egy évi felmondással mindkét szerződő fél részéről megszüntethető legyen, megjegyeztetvén azonban, hogy a mennyiben a felmondás a főváros részéről történnék, ez esetben a főváros ezen terület helyett egy más hasonló nagyságú és a kellékeknek megfelelő lovagló- és gyakorló-teret fog kijelölni és átadni, a felmondás pedig ugy eszközlendő, hogy a bérlet október hó végével szűnjék meg; 3. a bérlő katonai kincstárnak jogában áll a területen keresztül vonuló árkokat behuzatni ós az ott levő fákat eltávolítani, viszont 3