Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887
9. 1887. május 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 357
í) Apátlan (fél) árvák csak teljes árvák hiányában nyerhetnek felvételt, mig ellenben apával biró, anyátlan (fél) árvák csakis rendkívüli körülmény fenforgása esetén. Fizető növendékek ezentúl egyáltalában fel nem vétetnek. Az árvaházban maradás tartama. Az árvák rendszerint tanköteles koruk befejeztéig, illetve azon tanév végéig tartatnak az intézetben, melyben tanköteles korukat betöltik, az árvaházi bizottmány előterjesztésére azonban egyes gyönge testalkotású árvák, kik mesterségre még nem adhatók, a szükséghez képest tovább is bent hagyhatók. Egyes kiváló tehetségű és jó magaviseletű árvák pedig ugyancsak a bizottmány előterjesztésére tovább tanulói helyekre, a mennyiben olyanok üresedésben vannak, vétethetnek föl, kik azután a mennyiben erre a bizottmány által érdemeseknek találtattak, az általok választott tanfolyamok teljes befejeztéig, illetve teljes kiképeztetéseig és kenyérkeresetre képességének elértéig tartathatnak az intézetben, esetleg azon kivül segélyeztethetnek. Már az elbocsátás előtt megteendők mindazon intézkedések, melyek szükségesek arra nézve, hogy a növendék az intézetből kiléptével kenyerét önállólag és tisztességesen megkereshesse. 5. §. Az árvák vallásoktatása és iskoláztatása. A József-fiárvaház árvái kötelesek a főváros által fentartott, magában az árvaházi épületben elhelyezett községi hat osztályú elemi népiskolát látogatni, és e szerint ott nyernek rendes vallásoktatást és kiképeztetést az elemi tantárgyakban; ünnep- ós vasárnapokon isteni tiszteletre, vagy a házi kápolnába, vagy felekezetüknek legközelebbi templomába vezetendők. 6. §. Az intézetre való felügyelet. A József-fiárvaházi intézetre való felügyeletet a főváros tanácsa, a közvetlen és folytonos felügyeletet pedig, illetve annak kormányzását, a József-fiárvaházi bizottmány gyakorolja. 7. §• Az intézet igazgatása. A József-fiárvaház élén egy, a fővárosi tanács által választandó igazgató áll, ki az intézet beléletét vezeti, azt folytonos figyelemmel kiséri s az intézet működésének eredményeiért első sorban felelős. Az intézet minden alkalmazottja az igazgatónak feltétlen engedelmességgel tartozik. Igazgatónak csak oly férfiú választható, ki legalább elemi népiskolai oklevéllel bir s a nevelés terén általában már hosszabb időn át gyakorlatilag működött. Ezen igazgató, mint az intézetben elhelyezett községi elemi népiskola vezetője, általában az 1868. évi XXXVIII. és 1876. évi XXVIII. törvényczikkeknek s az ezek végrehajtása tárgyában kelt utasításnak és a főváros elemi népiskoláinak szervezése, valamint a tanítói fizetések rendezése tárgyában hozott szabályzatnak van alávetve, ellenben fiárvaházi igazgatói teendőire nézve, közvetve a fővárosi tanács nak, közvetlen pedig a József-fiárvaházi bizottmánynak van alárendelve. 8. §. Felügyelői személyzet. Minden 30 növendék mellé rendszerint egy elemi népiskolai tanítói oklevéllel ellátott, a fővárosi tanács által választandó tanképesített felügyelő tanitó alkalmaztatik, kik az intézetben tartoznak lakni, hol megállapított fizetésükön kivül, teljes ellátást nyernek s kik szolgálat tekintetében közvetlen az igazgatónak vannak alárendelve. 3