Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1886
5 . 1886. február 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 165
lü négyszögölenként 1 frt 50 kr., azaz egy forint 50 krajczárral ; 2. Kerstinger György 2038/5. hr. számú 14,849'71 négyszögölnyi telke szintén ölenként 1 frt 50 kr., azaz egy forint 50 krajczárral; 3. a budapesti közúti vaspályatársaság 1503. hr. számú telke 781*30 négyszögöl kiterjedéssel ölenként 1 frt 20 kr., azaz egy forint 20 krajczárral, és 4. Barhó Ferencz és érdektársainak 2037. hr. számú 116950 négyszögölnyi telekrésze négyszögölenként egy forintjával kisajátítási egyezség utján oly módon megvétetik, hogy a) a vételár az eladók követeléseként ezentúl is évről-évre előirányzandó 2,000 frt terhére előiratik; 6) ezen vételár-követelés után a telek tényleges birtokbavétele napjától kezdve utólagos félévi részletekben 37° kamat fizettetik, mely kamatnak az ez évben még rendelkezésre álló 1,000 frton felül felmerülendő részöszszege az 1886. évben a községi alap III. szakasza alatti előirányzat szerint várható 2,620 frt feleslegből, jövőre pedig az összes kamat az évről-évre előirányzandó 20,000 frtból fizetendő ki. c) A vételár-tőkekövetelés az évenként előirányzandó 20,000 frtnak a kamatok fedezésére szükséges öszszeg levonásával mutatkozó részösszegéből lesz azon sorrendben kifizetendő, mely sorrendben a megváltási szerződések létrejöttek, — fenmaradván a fővárosnak azon joga, hogy nagyobb telekeladások esetében ezeu czélra az évenkénti 20,000 forintnál nagyobb összeget is fordíthasson. Ezen határozat felsőbb jóváhagyás végett a magyar királyi belügyminister úrhoz felterjesztetik, megjegyeztetvén, hogy ezen határozat ellen dr. Rácz Károly fővárosi bizottsági tag és külön dr. Szabó Alajos fővárosi bizottsági tag különvéleményt jelentettek be, és az általuk a közgyűlés folyama alatt beadott és több más bizottsági tag által is aláirt írásbeli bejelentések az iratokhoz csatoltatni rendeltetnek. !165. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése, a nagyméltóságú magyar királyi belügy minister urnák a községi és a kisajátítási alapokra vonatkozó 1886. évi költségvetés jóváhagyása tárgyában érkezett leiratára. Miután ezen leirat szerint a fővárosi 1886. évi közköltségelőirányzatnak a községi és kisajátítási alapokra vonatkozó részei változatlanul jóváhagyatnak és a leiratban foglalt észrevételek külön intézkedést nem és csupán felvilágosítást igényelnek, a közgyűlés a magyar királyi belügyminister ur ezen leiratát tudomásul vévén, a kivint felvilágosítások tekintetében a tanács előterjesztését elfogadja és ez értelemben a magyar királyi belügyminister úrhoz felterjesztést tesz, tárgy iratot pedig a további intéz-