Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1886

5 . 1886. február 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 165

lü négyszögölenként 1 frt 50 kr., azaz egy forint 50 kraj­czárral ; 2. Kerstinger György 2038/5. hr. számú 14,849'71 négyszögölnyi telke szintén ölenként 1 frt 50 kr., azaz egy forint 50 krajczárral; 3. a budapesti közúti vaspályatársaság 1503. hr. számú telke 781*30 négyszögöl kiterjedéssel ölenként 1 frt 20 kr., azaz egy forint 20 krajczárral, és 4. Barhó Ferencz és érdektársainak 2037. hr. számú 116950 négyszögölnyi telekrésze négyszögölenként egy forintjával kisajátítási egyezség utján oly módon megvé­tetik, hogy a) a vételár az eladók követeléseként ezentúl is év­ről-évre előirányzandó 2,000 frt terhére előiratik; 6) ezen vételár-követelés után a telek tényleges bir­tokbavétele napjától kezdve utólagos félévi részletekben 37° kamat fizettetik, mely kamatnak az ez évben még rendelkezésre álló 1,000 frton felül felmerülendő részösz­szege az 1886. évben a községi alap III. szakasza alatti előirányzat szerint várható 2,620 frt feleslegből, jövőre pedig az összes kamat az évről-évre előirányzandó 20,000 frtból fizetendő ki. c) A vételár-tőkekövetelés az évenként előirány­zandó 20,000 frtnak a kamatok fedezésére szükséges ösz­szeg levonásával mutatkozó részösszegéből lesz azon sor­rendben kifizetendő, mely sorrendben a megváltási szer­ződések létrejöttek, — fenmaradván a fővárosnak azon joga, hogy nagyobb telekeladások esetében ezeu czélra az évenkénti 20,000 forintnál nagyobb összeget is fordít­hasson. Ezen határozat felsőbb jóváhagyás végett a magyar királyi belügyminister úrhoz felterjesztetik, megjegyeztet­vén, hogy ezen határozat ellen dr. Rácz Károly fővárosi bizottsági tag és külön dr. Szabó Alajos fővárosi bizott­sági tag különvéleményt jelentettek be, és az általuk a közgyűlés folyama alatt beadott és több más bizottsági tag által is aláirt írásbeli bejelentések az iratokhoz csa­toltatni rendeltetnek. !165. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése, a nagy­méltóságú magyar királyi belügy minister urnák a köz­ségi és a kisajátítási alapokra vonatkozó 1886. évi költ­ségvetés jóváhagyása tárgyában érkezett leiratára. Miután ezen leirat szerint a fővárosi 1886. évi közkölt­ségelőirányzatnak a községi és kisajátítási alapokra vonat­kozó részei változatlanul jóváhagyatnak és a leiratban foglalt észrevételek külön intézkedést nem és csupán fel­világosítást igényelnek, a közgyűlés a magyar királyi belügyminister ur ezen leiratát tudomásul vévén, a kivint felvilágosítások tekintetében a tanács előterjesztését el­fogadja és ez értelemben a magyar királyi belügyminister úrhoz felterjesztést tesz, tárgy iratot pedig a további intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom