Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1886

22.2 1886. november 25. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1064

JH- ••' LXIII. Városligeti és nyilvános sétányok rendkívüli szükségleteire 20000 frt

_ LA1V. f aultetvények terjesztésére és erdőültetésre . . 26,000 » LXV. Nyilvános kutak és vizeldék létesítésére .... 5,000 » LXVII. Vízvezetéki új beruházásokra 30,800 » megszavaztatik, kimondatván, hogy a balparti végleges vízmű előmunkálataira 4. alrovat alatt felvett 5,000 frt itt kihagyatik s ezen kiadás, mint a végleges vízmű költségeihez tartozó kölcsönpénzekből lesz fedezendő. LXVIII. Közvágóhidi és marhavásártéri új beruházásokra 18,000 frt, LXIX. Egyházak építésére és nagyobb javításokra javaslatba hozott összegek s így a főösszeg is 139,000 frttal megállapíttatik, azonban a 2. alrovat alatti 25,000 frtra nézve kimondatik, hogy ebből a VII. kerületi Rákos kültelken létesítendő római katholikus templom építésére, tekintettel az e czélra tett magán-gyűjtések eredményére — egyszersmindenkorra szóló segélyképen 5,000 frt szavaztatik meg. LXXII. Adóösszeiró küldöttség tagjainak díjazására . . 2,500 frt. LXXIII. Az adóhivatali rendkívüli személyzet fizetésére . 91,600 » LXX1V. Földadó-kataszter nyilvántartási munkálatokra . 4,000 .» LXXV. A posta utján kézbesítendő adóintések beszerzésére 4,000 » LXXVI. Háromszögelésre és lejtmérésre és utcza-névtáblákra 25,0U0 » LXXVII. Szent-István magyar király érczszobrára .... 5,000 » LXXVIII. A szabadságharcz szobrára járulék 5,000 » LXXX. Budapesti lóverseny és ügető versenydíjra . . . 6,000 » LXXXI. A budapesti evangélikus reformált egyházközségnek új gymnasiuma építési költségeihez 25,000 » LXXXII. A felső Dunaparton a Margithid közelében felállítandó szabad Dunafürdőre 10,231 » megszavaztatik, habár a tárgyalás folyamán tett felszólalás szerint a fürdő 7,000 forintért is kiállithatónak jelentetett, mely esetben a fenmaradó összeg a Duna jobbpartján hasonló fürdő felállításának elhatározása esetén e czélra lesz felhasználható. * LXXXIII. Árvíz elleni védmunkákra 41,700 frt. LXXXIV. Árvíz elleni óvintézkedésekre 20,000 » LXXXV. Vegyes előre nem látott kiadásokra az eredeti tanácsi javaslattól eltérőleg 90,396 > III. Értékesített ingatlanok utáni bevételekből fedezendő szükséglet: LXXXVI. 1. A kisajátítási alapnak az eladott városi telkekérti vételárak 20*/o-a fejében 24,000 frt. 2. Dohány-utczai 4,464. és 4,465. hrsz. ház vételára . . . 6,000 » 4. A pesti határövbe eső magántelkek megváltása .... 20,000 » 5. Pesti mértékhitelesítő hivatali épület létesítésére . . . 40,000 » 8. Az V. kerületi vizafogói védgáton építendő őrházra . . 3,000 » 9. A kisajátítási alapnak megtérítésül 21,165 » 10. A III. kerületi csordaházi telken raktárépület épitésére 5,000 > s igy összesen 119,165 frt. Ezek szerint a községi alap szükséglete és pedig: I. Rendes kiadásokra 7.083,591 frt, II. Rendkívüli kiadásokra 873,427 » III. Értékesített ingatlanok utáni bevételekből fedezendő szükségletet hozzáadva 119,165 > Összesen 8.076,183 írtban állapittatik meg, s ebből folyólag a községi alap mérlege a rendes és rendkívüli bevételeket és kiadásókat véve számba, nevezetesen: I. Rendes bevételeket 7.900,298 frt, II. Rendkívüli bevételeket 56,720 * Összesen 7.957,018 frt. I. Rendes kiadásokat '. 7-°83,591 » II. Rendkívüli kiadásokat 873.427 * Összesen 7.957,018 írtban vagyis a bevételekkel egyenlően állapittatik meg. iartArtA

, ÍU A vagyonváltozásból eredő bevételek összege 120,000 trtban, az ebből fedezendő szükségletek összege 119

'Ao= <• ,' • tehát • 835 frtnyi felesleggel állapittatik meg. .. . A községi alap 1887. évi költségelőirányzatának a kölcsönpénzekből fedezendő szükségletekről szóló függeléke, mely szerint az 1886 évi 47. és 261 számú kgy. határozatok és 1886. évi 17,932. számú magyar királyi belugymmisten leirattal véglegesen engedélyezett 1.300,000 forint és feltételesen engedélyezett 1200 000 forint, vagyis összesen: 2.500,000 forintos fuggó adósságból engedélyezett beruházásokra 1886. év végéig várható tényleges kiadás után• megfenniaradandó összeg előirányzata terjesztetik elő, a közgyűlés által változatlanul fóvahagvatik azzal, hogy ezen tételekre nézve, amennyiben ez meg nem történt, a közgyűlés engedélye és a magyar királyi belügymimster ur jóváhagyása előzetesen kieszközlendő lesz. 2*