Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

28. 1884. december 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 851 - 852 - 853 - 854 - 855 - Szabályrendelet

I 292 1884 december 22-iki közgyűlés. 837 szám. 16. §. A bordélyház utcára nyiló ablakai rendszerint befüggönyözve tartandók és midőn azok — példának okáért takarítás- vagy szellőztetéskor — nyitva vannak, azoknál kéjnő nem tartózkodhatik. 17. §." A bordélytulajdonos a nála lakó egy-egy kéjnőnek 40 frton felül nem hitelezhet; . de ezen összeget is rajta csak bírói úton keresheti és ha az a bordélyházat elhagyni akarja, tulajdonát vissza nem tarthatja, hanem az azt képező tárgyakat neki haladéktalanul kiadni s ezeken kívül még az évszaknak megfelelő, egészsége fentartására szükséges ruhadarabokat is — amennyiben ilyenekkel a kilépéskor nem birna — neki haladéktalanul adni köteles. 18. §. A bordélyházban lakó kéjnő' keresetét a bordélytulajdonosnővel a köztök történő megállapodás illetőleg szabad akarata szerint oszthatja meg. Az ez iránti megegyezés a főkapitányság által a kéjnőnek a bordélyházba belépésekor jegyzőkönyvbe veendő. 19. §. Ezen szabályok áthágása esetén a bordélytulajdonos 2 forinttól 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel s ezen felül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. Ismételt kihágás esetén, amennyiben utolsó büntetése óta 2 év nem múlt el, vagy bűntett, illetőleg vétség esetén tőle a bordélytartási engedély is megvonható. Ez irányban a főkapitány a büntetéstől függetlenül intézkedik és határozata ellen birtokon kívül a belügyminiszterhez lehet felebbezni. 20. §. A bordélytulajdonos s a kéjnők közt felmerülhető minden vitás kérdés eldöntése az illető kerületi kapitányság hatásköréhez tartozik. II. RÉSZ. A kéjnőkről. 21. §. Oly nő, ki a kéjelgést keresetképen űzni szándékozik, köteles a személyazonossága megállapítására vonatkozó hatósági okmányaival együtt mindenekelőtt a főkapitányi hivatalban jelentkezni, hol a bordélyházba lépés, illetőleg a kéjelgésnek külön lakáson üzése iránti szándéka jegyzékbe vétetik. A jelentkező az illető főkapitányi hivatali közeg által mindenekelőtt elhatározásának következményeire komolyan és jóakaratúlag figyelmeztetendő. 22. §. \ Minden kéjnő felvételekor, valamint helyének illetőleg lakásának változtatásakor a rendőri főorvos által megvizsgáltatik, és ha ez által egészségesnek találtatik, részére a főkapitányság türelmi bárcát állít ki, illetőleg a régieket megújítja. A türelmi bárca kéthavonkint újítandó meg és tartalmaznia kell a kéjnő nevét, személyleirását, életkorát, származását, lakását s ezen szabályrendeletnek a kéjnő jogait s az általa szem előtt tartandó kötelességeket és tilalmakat tartalmazó pontjait, másik oldalán pedig az orvosi szemlelapot s ezen a rendőri főorvos igazolását, hogy a kéjnöt a bárca kiadása illetőleg újításakor megvizsgálta. A bárcához a kéjnő arcképének is csatolva kell lennie. 23. §. A türelmi bárcát minden kéjnő igazolása végett magánál tartani köteles. 24. §. A türelmi bárca ingyen adatik ki s a nélkül a kéjelgést keresetképen űzni tilos. 25. §. Magánkéjnő a főkapitány engedélye nélkül lakását nem változtathatja. A megengedett lakváltozást a 22. §-ban foglalt intézkedés foganatosíthatása végett a rendőri főorvosnak bejelenteni tartozik. Egy lakhelyiségben egynél több magánkéjnő nem fogadhat szállást és nem tartózkodhatik.. 26. §. Köteles a kéjnő magát hetenkint legalább kétszer a rendőri orvos által, ezen kívül pedig, ha bordélyházban van, naponkint a bordélytulajdortos nő által megvizsgáltatni, mi végből a vizsgálati órákban otthon köteles tartózkodni.