Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884
17.2 1884. július 10. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 460 - Szabályrendelet
156 1884 július 10-iki közgyűlés. 460 szám. III. A kisebb lakásokból álló bérházakról. 13. §. A jelen szabályrendelet 1. §-ában kitűzött határidő alatt a főváros belterületén bárhol épülő legfeljebb 2 emeletes oly új és toldaléképületek és ráépítés folytán előállított újabb emeletek, melyek a beépített terület legalább '/3-ad részében vagy esetleg az egészben 1—2 szobás lakásokat tartalmaznak, a községi pótadó alól a lakhatási időponttól számított 20 éven át teljesen mentek, ha minden egyes lakás külön konyhával elláttatik és ha a pincehelyiségek lakásul nem használtatnak. Minden változás vagy oly használat, amelynek következtében az 1—2 szobás lakások a beépített terület 2 /3-ad részét ki nem teszik, a nagyobb adómentesség elvesztését vonja maga után. A 7-ik §. is alkalmazásba jön. IV. A közhasznú építkezési vállalatokról. 14. §. Oly építőtársulatok, melyek nem túlságos nyerészkedés céljából alakulnak, a munkásházak számára a II. 10. §-ban megállapított adómentességi kedvezményben részesülnek, a megengedhető építkezési kedvezményeket is igénybe vehetik és építkezési célokra városi telket kedvezményes feltételek mellett kaphatnak, ha: a) alapszabályaikban kimondják, hogy részvényeseiknek 5°/o-nál nagyobb kamatot osztalék gyanánt nem fizetnek s az esetleges jövedelmi többletet vagy régibb veszteségek pótlására, vagy újabb beruházásokra, vagy más közhasznú építkezésekre fordítják, melyekre nézve a fővárosi tanács beleegyezését előlegesen kikérni tartoznak; b) ha az építkezések befejeztével, még azok elfoglalása előtt, az általok szedni kivánt lakbérek kimutatását az építkezési költség jegyzékének kíséretében, valamint a ház eladása esetén a törlesztési módozatokat a fővárosi tanácsnak jóváhagyása alá terjesztik, s a fővárosi tanács újabb engedélye nélkül azokon semmiféle változást nem tesznek; c) ha házaikban a beépített területnek legalább 2 /s-ád része 1—2 szobás lakásokból áll, vagy pedig ha egy család elhelyezésére szolgáló családi vagy munkásházakat építenek; d) ha alapszabályaikban kimondják, hogy igazgatóságukban a fővárosi .tanács által kiküldött hatósági biztos helyet foglal, akinek beleegyezése nélkül 2000 forintot meghaladó bármiféle vállalatba nem bocsátkozhatnak. 15. §. Az ily házakban sem szabad a pincehelyiségeket lakásul vagy műhelyül használni, s a családi házakról szóló 7-ik §. határozmányai a közhasznú építkezési társulatok házaira is kiterjesztetnek. V. Menhelyek. 16. §. Azon célból, hogy oly szegények, kik közegészségi okokból vagy más körülménynél fogva lakásaikból kiszállásoltatnak, nembeli elkülönítés mellett, ideiglenesen elhelyeztessenek, a főváros, mely a hajléktalanok menhelyét eddig is hathatósan támogajtta, minden újonnan keletkező hasonló emberbaráti intézményt, mely megbízható és a fővárosban ismert polgárok vezetése alatt áll, jövőre is esetről-esetre minden lehető segéllyel támogatni kész s e célra a most létező intézménynek adott s ezután js adandó segélyen kívül évenkint bizonyos összeget költségelőirányzatába felvesz, de a segélyt igénybe venni óhajtó újabb menhelyekre nézve a felügyeleti jogot feltétlenül 'kiköti. VI. A tömeges éjjeli szállókról. 17. §. Aki házát részben vagy egészben, vagy aki lakásának, illetve a bérelt háznak egyes helyiségeit éjjeli szálló gyanánt akarja kiadni (ide nem értve a szállodásokat), ezt csak külön hatósági engedély alapján teheti. Az engedélyt az illető kerületi elüljáróság adja ki; a) ha az illető ház tulajdonosának vagy meghatalmazottjának engedélyét igazolja arra nézve, hogy a kérdéses ház, lakosztály vagy egyes helyiség éjjeli szálló gyanánt használható; b) ha az illető kerületi orvos előlegesen megállapította, hogy az illető helyiségekben közegészségi szempontból hány egyén töltheti az éjszakát káros következmények nélkül; c) ha a kérdéses helyiségek rendes fekhelyekkel el vannak látva.
