Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884
17.2 1884. július 10. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 459
152 1884 július 10-iki közgyűlés. 459 szám. tassék, a közgyűlés könnyebbszerű lakóházak építése céljából következő rendkívüli és kivételes intézkedések megtételét határozza el: 1) megengedi, hogy az 1884 és 1885 év folyamán a főváros belterületén is, — de csak a Nagykörút vonalán kívül — a kizárólag 1—2 szoba és konyhából álló kisebb lakásokat tartalmazó és legkésőbb 1885 évi november l-ig lakható állapotba helyezendő lakóházak a könnyebbszerü építési mód szerint épüljenek. E könnyebbszerű építési mód pedig abban áll, hogy: a) e házak (önállón vagy zárt sorban is) építhetők 032 méter vastag falakkal; pince nélkül; de a földszinti padló elhelyezése fekszinében a nedvességnek a falakba felhuzódását meggátló elkülönítő réteggel és a padló alatt száraz feltöltéssel ; csapos gerendamennyezet alkalmazása nélkül, de a padláson tűzbiztonság szempontjából agyag burkolattal és kátrányos lemez- (Dachpappe) födéssel. A szobák ürbeni magassága 280 méter lehet a beltelken is. Ez épületek, amennyiben 20 méternél hosszabbak, azok padlása minden 15 méter távolságra 016 méter vastag és a fedelet 016 méterrel túlhaladó magasságú tűzfal által felosztandó, s mindegyik osztályhoz külön padlás feljáró alkalmazandó. Emeletesre e házak csak úgy építhetők, ha minden 6 lakáshoz külön lépcső építtetik. b) a lépcsők fából lehetnek, de csak két tűzbiztos fal közt alkalmazva; c) az árnyékszékek ott, hol az utcában csatorna van, házi csatornával ellátandók; de az árnyékszékek vízöblítő készülékkel ellátása mellőzhető ; ahol azonban csatorna nincsen, ott a pöcegödrök rendes tisztítása és fertőztelenítése szigorún és pontosan eszközlendő; d) hogy az előállítandó lakásokban összesen hány egyén lakhatik, azt esetrőlesetre a fővárosi tanács állapítja meg s e végből s egyéb közegészségi tekintetek elbírálása végett az illető kerületi orvosok a középítési-bizottság ülésére meghívandók; e) ily házak a beépítettebb belterületen a főközlekedési vonalak homlokzatain x nem építhetők, s másutt is, lehetőleg a szabályozási vonalak épségben tartásával helyzendők el; f) építhetők ily házak a belterületen — a Nagykörúton kívül — tartófás téglafalazattal (Riegelwand) is, de csak 6 méter távolságra a szomszéd határvonalától ; emeletesre csak úgy, ha az emelet 6 lakásnál többet nem tartalmaz. De nagyobb telken több ily emeletes ház is épülhet, ha azok egymástól 12 méter távolra helyeztetnek el. — Egyebekben itt is az űj—e) pontok alatt foglalt határozmányok alkalmazhatók, illetve alkalmazandók. 2) Amennyiben a főváros az egyes külvárosokban alkalmas telkekkel rendelkezik, melyek előreláthatólag 1900-ik év végéig más célra igénybe nem vétetnek, a főváros különböző pontjain több telket fog kijelölni a tanács, melyek ily könnyebbszerű lakóházak építésére a jelentkező vállalkozóknak használatul ingyen — csak a tulajdonjog elismerése fejében fizetendő egy arany bérért — átengedtetni fognak. A nyilvános felhívásban kitett határidőig egyes telkekre nézve tervvázlattal és a befektetendő tőke nagyságának megnevezésével jelentkező vállalkozók közül előnyben az részesül, aki legtöbb lakást legrövidebb idő alatt építeni és a legalacsonyabb házbéreket szedni ajánlkozik, s akinek ajánlata a cél, a közegészség és köztisztaság szempontjából legelőnyösebbnek mutatkozik. A beérkezendő ajánlatok fölött a .fővárosi tanács egy a középítési- és pénzügyi-bizottmányok tagjai sorából alakítandó külön bizottság meghallgatása után határoz. 3) Ezen könnyebbszerü mód szerint építendő lakóházak fennállása 1900 év végéig biztosíttatik. E határidő lejárta után azok, melyek a főváros tulajdonát képező telken épültek, a főváros tulajdonává válnak és a tanács rendelkezése alá esnek; ellenben a magántelken épültek továbbra is fennmaradhatnak, ha azt — a tulajdonosok ez iránti kérelme következtében — az épületek állapota, a környék addigi fejlődési viszonyai és az akkori lakásviszonyok figyelembe vétele mellett a fővárosi tanács megengedhetőnek találja. 4) Ezen épületek a lakhatási engedély keltét követő első bérnegyed első napjától számított ÍO éven át a községi pótadótól mentek. Egyszersmind, jelen határozat belügyminiszteri jóváhagyása után a hatóság kérelmezni fogja a magas kormánytól, hogy úgy mint a rendes lakházak, ezek is az állami adótól 15 évre mentesülésének. 5) Felhatalmaztatik továbbá a tanács, hogy fennálló raktáraknak, műhelyeknek, présházaknak stb. ily könnyebbszerű építési mód segélyével 1—2 szobás lakásokká átalakítását, ha ürmagasság, tűzbiztonság stb. tekintetében némi eltűrhető hiányokkal bírnak is, a középítési hetes bizottság meghallgatása után lehetőleg engedélyezze. * 6) Végül határozatilag kimondatik, hogy a kisajátított vagy kisajátítandó épületek lebontása, — amennyiben a szabályozás végrehajtása elhalasztható — a jövő 1885 év végéig felfüggesztendő. Jelen határozat hozzájárulás végett a fővárosi közmunkák tanácsához áttétetik, oly kérelemmel, hogy a tervezett tereket, minők az Almásy-féle és a Zier-féle tel-