Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884

16.1 1884. június 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 415

134 1884 június 25-iki közgyűlés. 415 szám. b) közigazgatási és választókerületek alakítására; c) a főváros szépítésére, utaira, utcáira, közművekre, középítkezésekre és a közmunka feletti intézkedésre; d) kölcsönvételekre, községi új adónemek behozatalára, megszüntetésére vagy meglevők változtatására; e) törzsvagyon szerzésére vagy elidegenítésére; /) a költségvetési előirányzat megállapítására s a zárszámadás megvizsgálására; g) a tisztviselők, kerületi elüljárók és javadalmasok választása feletti intézkedésre ; h) tisztviselők ellenőrzése és felelősség alól felmentésére; i) a tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet és a szolgák, továbbá a tanügyi személyzet fizetésének szabályozására, felemelésére vagy leszállítására; k) új hivatalok és állomások felállítására, meglevők megszüntetésére és hatáskörére vonatkozó ügyeket. (58. és 76. §-ok.) % v. Rész. • 22. §. A fennebbieken kívül a fővárosi tanácsnak még különösen a következő helyett teendője és feladata van: *• 1) A közgyűlés elé terjesztendő s pénzkiadásokat tárgyazó ügyeknél a fővárosi törvény 94. §-ára való tekintettel tartozik minden egyes esetben azon körülményt felderíteni, vájjon a megszavazandó kiadás' a megállapított és a belügyminiszter által helybenhagyott évi költségelőirányzat határain belül esik-e? 2) A számvevőség meghallgatása után a készpénzek hasznosítása, a pénztári kezelés és számvitel szabályait elkészíti és szabályrendeletté emelés végett a közgyűlés elé terjeszti. (102. §.) 3) Megállapítja és kiadja az egyes tisztviselők, szak- és segédhivatalok számára a közigazgatás változó igényeihez képest a részletes szakkezelési és eljárási hivatalos utasításokat. 4) Gondoskodik a fővárosi bizottsági tagok közreműködése mellett, azonban saját felelősségének érintése „nélkül a törvényhatóság összes hivatalainak felszerelési, irodai, továbbá a közigazgatás és gazdaság egyéb szükségleteiről, a közmunkák és középítkezések foganatosításáról a költségvetés határain belül, amennyiben ez nem a közjótékonyságügyi bizottság hatáskörébe tartozik; e célból a folytonos közreműködést igénylő ügyeknél és egyes intézeteknél a bizottsági tagok sorából állandó házi- bizottmányokat alakít, egyéb esetekben pedig legalább két bizottsági tagot közreműködésre hív fel. A házi bizottmányok névsora a közgyűlésnek tudomás végett bejelentendő. 5) A fővárosi törvény értelmében a közgyűlés jóváhagyása elé nem tartozó szerződési feltételeket helybenhagyja. 6) A fővárosi bizottsági tagok közreműködése mellett intézkedik a fölöslegessé vált városi ingó vagyon eladása iránt, amennyiben annak becsértéke 2000 forintot meg nem halad. 7) Az államadó után kivetett községi pótadókat az állami adónál tett leszállítások vagy törlések arányában leszállítja, illetve törli, egyéb községi adóbeli tartozásokat és mindennemű városi követeléseket, amennyiben a behajthatlanság kellőleg meg van állapítva és e miatt a behajtással megbízott közeget felelősség nem terheli, törlés végett -évnegyedenkint a közgyűlés elé terjeszti. 8) Az összes városi pénztárakat az ereszben fennálló szabályrendelet értelmében rendes vizsgálat alá véteti, s ezenkívül a pénztáraknál annyiszor, amennyiszer jónak látja, rovásoló vizsgálatot tárt és a rendes vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek jelentést teiz. 9) Az önkormányzat körében a kerületi elöljáróságok vagy egyes tisztviselők hatáskörébe utalt elsőfokú határozatok ellen beadott felfolyamodványokat, amennyiben illetőségéhez tartoznak, elintézi. 10) A fővárosi közigazgatás és önkormányzat körében önálló indítványokat és kész javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé. V. Rész. 24. §. A tanácsülésekben határozó szavazata a polgármesteren kívül csak a tanács helyett tagjainak (az alpolgármestereknek és a tanácsnokoknak) van. (79. §.) Érvényes határozat hozatalához az elnökön kívül legalább 4 tag jelenléte kívántatik. A határozatok általános szótöbbséggel, szavazás útján hozatnak, melyben az elnök mindig résztvenni tartozik. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén azon vélemény válik határozattá, amelyhez az elnök járult. Az ügyosztályokhoz tartozó ügyeket, amennyiben azok elintézésével határozat hozatik, vélemény nyilváníttatik, vagy a hatóságra nézve kötelezettséggel járható kijelentés tétetik, az ügyosztályvezető és a polgármester vagy helyettese egyetértőleg intézik el és a határozatért mindkettő felelős. (80. §.) Véleménykülönbség esetén az ügy a tanácsülés elé terjesztendő. Ellenben .az egyszerű levelezések s egyéb oly ügyek, amelyek határozat- hozatalt nem igényelnek, egyedül az ügyosztályvezető által intézendők el. 29. §. I. pontja elmarad. V. Rész. A jóváhagyott költségvetés határain belül eszközlendő mindennemű beszer7. pont helyett zések, javítások és munkálatok elrendelése, amennyiben azok összege 500 forintot