Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884
) 4 &pp ELŐSZÓ. A fővárosi Törvényhatósági Bizottság közgyűlésén 1898 január 26-án Országh Sándor dr. és társai bizottsági tagok azt indítványozták, hogy abban az évben egyelőre az 1848/49-iki közgyűlési jegyzőkönyvek, később pedig folytatólagosan az 1884-ig bezárólag keletkezett jegyzőkönyvek kinyomattassanak és az 1885 óta már évenként kinyomtatott jegyzőkönyvek gyűjteményéhez csatoltassanak. (Lásd a 97/1898 közgyűlési számot.) A cél, mely az indítványozók szeme előtt lebegett, világos volt, az tudniillik, hogy ahhoz a fővárosnak történetére nézve fontos anyaghoz, mely a közgyűlések tárgyalását képezi, a történetírók könnyen hozzáférhessenek és hogy ez a jegyzőkönyvi anyag, melyre mint előzményekre a főváros közigazgatási tisztviselőinek is állandóan szükségök van, könnyen hozzáférhető és kezelhető legyen. A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és utasította a tanácsot, hogy annak megvalósítása érdekében a szükséges előterjesztést a közgyűlésnek tegye meg. A kinyomatás iránti előkészületek még azon évben megkezdődtek, azonban, részint a levéltári személyzet elfoglaltsága, részint — nem csekély összegről lévén szó — a fedezet hiánya miatt a terv nem volt keresztülvihető. Bárczy István dr. polgármesternek mindenre kiterjedő figyelme azonban ezt az ügyet is gondoskodásának tárgyává tette, és már a múlt év végén megindította az eljárást, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvek e gyűjteménye napvilágot lásson s megbízta, Wildner Ödön dr. tanácsnokot az ügy elintézésével. Wildner Ödön dr. a főváros törvényhatóságának 1915 július 23-án tartott közgyűlésében megtette aTanácsnak az ügyre vonatkozó 55,265/1915— XIV. számú előterjesztését, melyet a közgyűlés 847/1915 számú .határozatával elfogadott. i A Tanács, illetőleg a polgármester úr alulírottat bízta meg a közgyűlési jegyzőkönyvek sajtó alá rendezésével, azzal az utasítással, hogy a jegyzőkönyvek kiadása fordított rendben, azaz az 1884-ikivel kezdessék meg, mely után az 1883-iki, 1882-iki s így tovább visszafelé következzenek az évfolyamok, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy^ az újabb évfolyamokra gyakrabban van szükség. Minthogy a nyomtatott szövegnek szórói-szóra meg kell egyeznie az eredetivel, nagyon természetes," hogy azon semmi változtatás nem történhetett. Csupán annyit jegyzek meg, hogy a közgyűléseken jelen voltak névsorában a szigorú betűrend által követelt változtatásokat vittem keresztül, és hogy az S és V betűknél — tekintettel arra, hogy az ezen betűkkel kezdődő nevek írásában gyakran következetlenséget találtam — nem vettem figyelembe az Sch és Sz, valamint a V és W-vel való írásokat, hanem amazokat mind S-nek, emezeket mind V-nek vettem. Budapest, 1915 augusztus 22. Toldy László dr. Budapest székesfőváros nyűg. főlevéltárosa.
