Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1883

7.1 1883. áprili 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 241

1883 április 4-iki közgyűlés. 240—241 szám. 63 2- §. Kapunyitási díjat a házfelügyelő, házmester vagy kapus csak esti 10 és reggeli 5 óra között és csak az ezen szabályrendeletben meghatározott mennyiségben szedhet. Kapunyitási díjat ezen időn kívül, vagy annak fejében többet, mint amennyi ezen szabályrendeletben meghatározva van, szednie tilos. A kapunyitási díj, tekintet nélkül a kinyitáskor be-, illetőleg kibocsátott személyek számára, esti 10 órától éjjeli 12 óráig 5 krajcár, éjjeli 12 órán túl reggeli 5 óráig 10 krajcár. A házlakótól az esetben, ha a házból ezen időben kimegy, akár éjfél előtt, akár éjfél után nyittatik ki neki a kapu, csak 5 krajcárt szabad szedni. 3. §. Azon háztulajonos, illetőleg birtokos, kinek házkapuja az 1. §-ban meghatározott időben nyitva, vagy csak csukva, de nem zárva találtatik, kihágást követ el s az 5. §. értelmében büntetendő. 4. §. Azon házfelügyelő házmester illetőleg kapus, ki a 2. §-ban meghatározott időn kívüli kapunyitásért díjat igényel, vagy az ezen időben történt kapunyitásért a 2. §-ban megállapított díjnál többet követel, kihágást követ el, és az 5. §. értelmében büntetendő. 5. §. Az ezen szabályrendelet elleni kihágások 50 forintig terjedhető s a fővárosi szegényalap javára fordítandó pénzbüntetéssel, a pénzbüntetést képező összeg behajthatlansága esetében pedig 5 napig terjedhető elzárással büntetendők. Az elzárás időtartama az 1879: XL. törvénycikk 22. §-a értelmében határozandó meg. 6. §• Ezen szabályrendelet megtartására a fővárosi rendőrség ügyel fel s áthágóit ugyanő bünteti. 7. §• Ezen szabályrendelet a szállodákra s azon palotákra, melyek kizárólag tulajdonosaik által használtatnak, ki nem terjed. A tanács az iratok visszaadásával utasíttatik, hogy az így meghozott szabályrendeletet 30 napra tétesse közzé, és ezen idő letelte után az esetleg beérkezendő felfolyamodványokkal a magy. kir. belügyminiszter úrhoz megerősítés illetőleg határozathozatal végett terjessze fel. !241. Tárgyaltatott a pénzügyminiszter előterjesztése az adókezelésnek a főváros területén célba vett államosítása tárgyában. A közgyűlés a tanácsnak előterjesztéséhez hozzájárul és az adóügyi szakbizottmányi javaslatban a fővárosi adókezelésnek célba vett államosítása ellen felsorolt és részletesen kifejtett, a tanács által is elfogadott indokokat szintén elfogadva ezekre való tekintettel, de különösen tekintettel arra is, hogy a fővárosi adókezelésnek tervezett államosításával a fővárosra csak kötelezettségek szándékoltatnak ruháztatni a nélkül, hogy az államosított adókezelésnek akár ellenőrzése, akár arra való befolyása tekintetében az ily kötelezettségekkel természetszerűleg járó, ezekből folyó jogok részére megadatnának, maga részéről is, az adókezelésnek a főváros területén célba vett államosítását ellenzi, és ezt mellőzendőnek tartja, kijelentvén azonban egyúttal, hogy a főváros kész az adókezelést maga és a magas kormány közreműködése mellett, esetleg kiküldendő közegeinek közbenjöttével azonnal és akként szervezni, hogy az a nagyközönség igényei és követelményeinek megfeleljen, de egyszersmind az állam érdekeit is kielégítse. Mindezekhez képest tehát a közgyűlés ezennel elhatározza, hogy a magy. kir. pénzügyminiszter úrhoz felirat intéztessék, melyben a pénzügyminiszter úr a fővárosnak az adókézelés saját maga által leendő rendezése tekintetébeni készségére és határozott szándékára való utalással felkéressék, miszerint a fővárosi adókezelésnek államosításától és így az ezen államosítást célzó törvényjavaslatnak az országgyűlés tisztelt képviselőháza elé való terjesztésétől elállani méltóztassék.' Hitelesítik: Ráth Károly főpolgármester s. k. Vimmer Antal s. k. Ney Ferenc s. k. Schmidl Sándor s. k. ifj. Reichl Károly s. k. Nagy István s. k. Jálics Ignác s. k. Szandtner Károly s. k. Harsányi Adolf s. k. Nagy Lajos dr. főjegyző s. k.