Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1883

24. 1883. december 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 914 - 915

216 1883 december 27-iki közgyűlés. 913—915 szám. mondás előrebocsátása után egyszerre is lefizethesse; a gyárépítésre nézve mind az iparhatóság részéről a gyári engedély, mind a tanácstól az építési engedély előlegesen kieszközlendő lesz, s a telek tulajdonjoga vevő nevére csakis a vételár teljes lefizetése és a gyár működésbe helyezése után fog megengedtetni az eladó főváros részéről. Mely határozat az 1872 : XXXVI. törvénycikk 4. szakasz b. e. pontjai rendelkezése folytán a nagyméltóságú magy. kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett felterjesztetik. !914. Tárgyaltatott a pénzügyi-gazdasági bizottmány és a tanács előterjesztése a javadalmi díjszedés házilagos kezelése tárgyában. Az eddig bérlet útján kezelt javadalmi díjszedés házilagos kezelésének szervezése és e szervezetnek a mostani bérlet lejárta után leendő életbeléptetése tárgyában folyó évi február hó 21-én 135 szám alatt hozott közgyűlési határozatra érkezett belügyminiszteri leirat folytán azon kérdést, hogy nem volna-e helyesebb e házi kezelés életbeléptetését egy idejekorán megtartandó árverés eredményétől függővé tenni — a fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottmány és a tanács tárgyalván s ezek egybehangzó véleményes jelentése alapján a közgyűlés által is tárgyaltatván, a bizottmányi és tanácsi előterjesztések részletesen kifejtett indokai alapján a közgyűlés elhatározza, miszerint a házi kezelést a mostani bérlet lejárta után és pedig árverés megkísértése nélkül okvetlen életbeléptetni kívánja, továbbá ezen házi kezelés szervezetére nézve megállapított szabályrendelet egyes pontjaira és a kezelési költségek előirányzatára nézve a mellékelt leiratban 1—9 pont alatt felsorolt észrevételekre nézve elfogadja a bizottmány és a tanács indokolt javaslatait, s ehhez képest ezen pontok sorrendjében határozatilag kimondja, miszerint: 1) a szabályrendelet 3-ik pontjában világosan kiteendő, miszerint a javadalmi főnök részére az a) pont értelmében alku útján biztosítandó százalék, mint fizetési pótlék, a kezelési költségekhez számítandó; 2) a pénztárnoki és könyvvezetői állásnak, mint rendszeres tiszti állomásoknak szervezése az előterjesztésben kifejtett részletes indokolás alapján továbbra is fentartatik; 3) a javadalmi főnökre nézve elfogadtatik, miszerint legalább is 2 évi fizetésének megfelelő hivatali biztosíték letételére köteleztessék, azonban a pénztárnok és könyvvezetőre nézve, valamint 4) a felügyelőre nézve is az 1 évi fizetéssel felérő tiszti biztosíték a kifejtett indokok alapján elégségesnek találtatik; 5) «az ellenőrök és pénzszedők által leteendő biztosíték összege a javaslat értelmében,, fizetésűk 2 havi részletének megfelelő összegre felemeltetik; 6) a beszedett díjak nyugtázásáról kiállítandó bárcák, alak és felírása tekintetében, a bizottmányi javaslat elfogadtatik; 7) a helyszíni ellenőrzésre kirendelendő számvevőségi közegek napidíja tekintetében az előterjesztett részletes indokolás alapján az eredeti szöveg fentartatik; 8) a szabályzat 26—28. §-ai az 1883 : XL1V. törvénycikk 113. §-ának megfelelőleg módosíttatnak; 9) a kezelési költségekre nézve a bizottmány és a tanács indokolt javaslatai elfogadtatván, ez értelemben összesen 41,320 írtban állapíttatnak meg; végül a bizottmányi és tanácsi javaslat alapján a szervezet 31. pontja oda módosittatik, hogy a javadalmi bizottmányban határozathozatalra 2 szavazati joggal bíró bizottsági tag jelenléte szükséges, továbbá, hogy a vásárigazgató és javadalmi főnök a bizottságban szavazati joggal nem, hanem csak tanácskozási joggal bírnak. Mindezek alapján ezen határozat és ez értelemben kiigazítandó szabályrendelet, az előterjesztett részletes indokolás kifejtésével szerkesztendő felirattal jóváhagyás végett a nagyméltóságú magy. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. !915. Tárgyaltatott a partbeosztási bizottmány és tanács előterjesztése a partbéreknek 1884 évre megállapítása tárgyában. A közgyűlés a tanács és a partbeosztási bizottmány javaslata alapján a fővárosi dunapartok béreit 1884 évre a következőképen állapítja meg: I. A Duna jobbpartján: az Összekötő-hídtól a volt lóusztató felső határáig folyóméterenkint 2 frt a Sárosfürdőtől a Rudasfürdőig folyóméterenkint 4 „ a Rudastól a felső lépcsőspartig „ 20 „ a lépcsőspart a Margithídig 10 „ a Margithídon felül ....... 2 „ a II. kerületi uszoda a Lánchíd alatt . " ! 100 „ a II. , „ - „ fölött 50 „ a IH. „ „ Óbudán 40 „ . a II. kerületi Csónakdahely 100 „ II. A Duna balpartján: a soroksári Dunaágban folyóméterenkint 2 „ a lépcsőspart az Eskü-térig „ 20 „ a régi magas kőpart „ 28 „