Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1883

ELŐSZÓ. A Fővárosi Törvényhatósági Bizottság közgyűlésén 1898 január 26-án Országh Sándor dr. és társai bizottsági tagok azt indítványozták, hogy abban az évben egyelőre az 1848/49-iki közgyűlési jegyzőkönyvek, később pedig folytatólagosan az 1884-ig bezárólag keletkezettek kinyomattassanak és az 1885 óta már évenként kinyomtatott jegyzőkönyvek gyűjteményéhez csatoltassanak. (Lásd a 97/1898 közgyűlési számot.) A cél, mely az indítványozók szeme előtt lebegett, világos volt, az tudniillik, hogy ahhoz a fővárosnak történetére nézve fontos anyaghoz, mely a közgyűlések tárgyalását képezi, a történetírók könnyen hozzáférhessenek és hogy ez a jegyzőkönyvi anyag, melyre mint előzményekre a főváros közigazgatási tisztviselőinek is állandóan szükségök van, könnyen hozzáférhető és kezel' hető legyen. A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és utasította a tanácsot, hogy annak megvalósítása érdekében a szükséges előterjesztést a közgyűlésnek tegye meg. A kinyomatás iránti előkészületek még azon évben megkezdődtek, azonban, részint a levéltári személyzet elfoglaltsága, részint — nem csekély összegről lévén szó — a fedezet hiánya miatt a terv nem volt keresztülvihető. Bárczy István dr. polgármesternek mindenre kiterjedő figyelme azonban ezt az ügyet is gondoskodásának tárgyává tette, és már 1914 végén megindította az eljárást, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvek é gyűjteménye napvilágot lásson s megbízta Wildner Ödön dr. tanácsnokot az ügynek a közgyűlés előtt való előterjesztésével. Wildner Ödön dr. a főváros törvényhatóságának 1915 július 23-án tartott közgyűlésében meg is tette a Tanácsnak az ügyre vonatkozó 55,265/1915—

XIV. számú előterjesztését, melyet a közgyűlés 847/1915 számú határozatával elfogadott. A Tanács, illetőleg a polgármester úr alulírottat bízta meg a közgyűlési jegyzőkönyvek sajtó alá rendezésével, azzal az utasítással, hogy a jegyzőkönyvek kiadása fordított rendben, azaz az 1884-ikivel kezdessék meg, mely után az 1883-iki, 1882-iki s így tovább visszafelé következzenek az évfolyamok, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy az újabb évfolyamokra gyakrabban van szükség. Minthogy a nyomtatott szövegnek szóról szóra meg kell egyeznie az eredetivel, nagyon természetes, hogy azon semmi változtatás nem történhetett. Csupán annyit jegyzek meg, hogy á közgyűléseken jelenvoltak névsorában a szigorú betűrend által követelt változtatásokat vittem keresztül, és hogy az S és V betűknél — tekintettel arra, hogy az ezen betűkkel kezdődő nevek írásában gyakran következetlenséget találtam — nem vettem figyelemben az Sch és Sz valamint a V és W-velvaló írásokat, hanem amazokat mind S-nek, emezeket mind V-nek vettem. Ezen, az 1883-iki közgyűlési jegyzőkönyveket tartalmazó kötetben, és pedig a 2 számú határozatban megtalálja az olvasó azon bizottsági tagok névsorát, kik az 1882-ben kilépett bizottsági tagok helyébe választattak meg, kik tehát tagjai lettek az új, 1882—1885-iki közgyűlési ciklusnak, akiknek a szokás szerint már 1882-ben kellett volna megalakuló közgyűlésre összejönniök. Az 1872: XXXVI. törvénycikk 27. §-a érelmében ugyanis a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjai 3 évenként 6 évre választatnak, ami úgy történik, hogy minden ilyen választási évben a bizottság összes tagjainak